Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
áresés break in pr...
áresés break in st...
áresés drop in pri...
áresésre sp... to deal for...

Magyar Magyar Német Német
Arés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arés

(a latinoknál Mars), Zeus és Héra fia, a görögök öldöklő harci istene. A csatazajban, fegyverforgatva érzi jól magát s réme a seregeknek. Istenek és emberek gyülölik, főkép Pallas Athéné, a számító, eszélyes harci istennő, ki őt a csatában rendszerint felülmulja. A trójai háborúban most a görögöket, majd a trójaiakat segíti, de kivált az utóbbiakat. Athéné segedelmével megsebesíti őt Diomédés úgy, hogy «A. felordít, akár 10,000 ember s fekete felhőként az Olymposra száguld». Ilyennek festi őt Homéros, s a későbbi iróknál följegyzett mondák is megőrzik e vonásait. Szembeszáll Hérakléssel is; ki fiát Kyknost Tesszáliában fegyveres viadalban megölte, de Athéné ez alkalommal is megsebesítteti őt a görögök nemzeti héroszával. Midőn leánya Penthesileia halálát Achilleuson megbosszulni akarja, Zeus öt villámával hőkölteti vissza. S keservesen büntetik elbizakodottságát, Adónisra való féltékenységét az Alóadák. A kardcsörtető istent csak egy lélek szereti, Aphrodite. Ez mint Héphaistos felesége inkább bomol a délceg katona, mint a sántikáló férje kormos ölelése után. De Héphaistos megtudván egy alkalommal a mindent látó Héliostól, hogy Aphrodité őt huzamosabb ideig megcsalja, finom hálót készít, mellyel a szerelmes párt egy kényes helyzetében úgy körülfonja, hogy azok meg sem moccanhatnak. Az egybesereglett halhatatlanok láttán végre Poseidón kéréseinek engedve feloldja kötelékeiket. A. és Aphrodité fiaiként Erós és Anterós (szerelem és viszonszerelem), Phobos és Deimos (félelem és borzadály), Priapos említtetnek. Fia neki még Meleagros, Askalaphos és lalmenos, Phlegyas stb., leányai az amazónok; s fia néki az eposzköltőknél általában minden elszántabb, vakmerő harcos. Lakóhelye a szeles Trácia, melynek háborúszerető törzsei ősidöktől fogva egy A.-hez hasonló hadi istent tiszteltek. Régi kultuszhelye volt Tébában, hova Tráciából vándorolt be tisztélete, s honnan Görögország egyéb helyeire is elterjedt, bár soha oly mértékben, mint pl. a Hermés- v. Athéné-tisztelet, eltekintve egészen az Apollón- és Dionysos imádástól. Eredetileg mindenesetre a légbeli megrázkódtatások istene volt. Jelképe volt a lándzsa és az égő fáklya, szent állatjai a kutya és az ölyv. A név az airó görög ige gyökével hozandó kapcsolatba. mely ige jelentése: öldöklök. A.-t a latinoknál l. Mars alatt.

Az archaikus művészetben A. szakállas hopiltának van feltüntetve, igy p. a híres François-vázán Aphroditével együtt az istenek ünnepi menetében. Majd hosszu jón chitónnal és köpennyel ábrázolták, mig Pheidiás korában szakálltalanul és csaknem egészen mezítelenül jelenítették meg, amint azt a Parthenon domború művei bizonyítják. E tipust tükrözteti vissza egy a Louvreben, Párisban őrzött sisakos mezítelen A., a tévesen ú. n. Achilleus borghese, kinek fejéhez hasonló a rajzunkon bemutatott, a müncheni gliptotékában 91. sz. a. őrzött A.-fej.

A Pheidiás után való korszakban A.-nek több tipusát alakították: 1. könnyü lépésben, sisaktalan fővel, jobbjában karddal, 2. hátratolt sisakkal álló helyzetben, jobbjában a lándzsával, baljában a karddal; 3. ülő helyzetben, sisaktalanul, elmélázva. Ez a Lysippos vésőjére valló tipus reánk maradt az ú. n. A. Ludovisi szobrában, melyet a római Villa Ludo Visi-ben 1. sz. a. őriznek, s melyet rajzban is bemutatunk; 4. hasonlóképen a lysipposi iskolából való egy tipus, a fiatal hátratolt sisakú A., amint kardját hüvelyébe tolja; 5: egészen mezítelenül előretörő harcos képében. A római korszakban Aphroditével való viszonyát szerették megleleníteni, amint azt egy Nápolyban levő pompéji falfestmény is bizonyítja. Az A.-alakításokban mindenütt a nyers erő és gyors energiával párosult méla kedélyt igyekeztek szembe tüntetni. V. ö. Arétias, Arejopagosz, Enyalios.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is