Aretino

1. Péter, hires olasz iró, szül. Arezzóban, 1492 ápr. 20, ahol apja foltozó varga volt; megh. 1556 október 6. Fiatal korában Rómában szolgált Chigi Agoston udvarában, s már ez idöben feltünt elmés verseivel. Nehány pornografikus szonett miatt menekülnie kellett az örök városból, s ekkor egy neves condottiere, Medici János (Giovauni deile banda nere) fogadta szolgálatába. Ennek halála után, 1526-ban Velencében telepedett meg s ott is élt halála napjáig. A. egyike volt kora legnépszerübb és leghiresebb iróinak; hizelgő és becsmérlő leveleivel korának fejedelmeit és számos nagy emberét miként ő mondja «adózásra kényszerítette», száz megsarcolta. éles nyelvétől mindenki félt és azért rengeteg ajándékokkal vásárolták meg dicséreteit: körülbelül egy millió frankot szerzett ily módon. (Megsarcolta egyebek közt Zápolya János magyar királyt is, akihez intézett levele fenn is maradt: Lettere 1609-iki kiadás II. 95. old.) Művei közül legfontosabbak vigjátékai, melyekben elhagyva a plautusi vigjáték szolgai utánzását, a saját korabéli Rómáról fest eleven képet, és levelei, melyekben főkép egészen modern jellegü műizlésének tanuságai érdemelnek figyelmet. A. pornografikus Regionamenti épp úgymint vallásos tárgyu munkái (Umanitá del figluol di Dio, Genesi stb.) a XVI. század legolvasottabb könyvei közé tartoztak. Hogy ezenfelül plagiator is volt, nevezetesen, hogy Calanus Attika-ját szóról-szóra lemásolta, azt be is bizonyította Ballagi Aladár (Irod. Közlemények, 1891). V. ö. Radó A.: Egy irodalmi zsebmetsző. (Pesti Napló 1891. dec. 25. sz.) 2. A. (Aretinus) Spinello, történelmi festő, szül. Arezzoban 1308., megh. Sienában 1400 körül. Casentino Jakab tanítványa, de Giotto modorát követte. Szent képeiben és egyéb nagyobb szabásu történelmi festményeiben a felfogás természetessége meglepő. Művei közül felemlítendők: Jelenetek III. Sándor életéből; Szt. Benedek élete; Barbarossa.

Forrás: Pallas Nagylexikon