Argelander
Frigyes Vilmos Agost, német csillagász, szül. Memelben 1799
márc. 22-én, megh. Bonnban 1875 febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol
Bessel őt a csillagászatra lelkesítette. 1820. segédi állomást kapott Bessel
mellett, két évvel később az ottani egyetemen habilitálta magát, 1823-ban Aboba
hivták észlelőnek, 1828-ban rendes tanár lett és 1832-ben Helsingforsba
költözködött, hol új csillagászati intézet volt épülőfélben. 1837-ben Bonnba
hivták rendes tanárnak, hol egy új obszervatórium építése az ő vezetése alatt
történt. Művei: über die wahre und scheinbare Bahn d. grossen Kometen v. 1811
(Königsb. 1822); DLX stellarum inerantium positiones mediae ineunte anno 1830
(Helsingf. 1835; ez műve az erős mozgásu csillagok észlelésével foglalkozik,
miáltal a nap feltételezett saját mozgására vonatkozó elmélet támogatást nyer);
Observationes astronomische in specula universitatis literariae fennicae factae
(Helsingf. 1830-32. 3 köt.); über die eigene Bewegung des Sonnensystems
(Petersb. 1837); Uranometria nova (Berl. 1843; 18 tábla, mely a nálunk szabad
szemmel látható csillagok fényerősségi viszonyait feltünteti); Astronomische
Beobachtung auf der Sternwarte zu Bonn (Bonn 1846; 22 csillagpozicióval); Atlas
d. nördl. gestirnten Himmels (Bonn 1847-63, 40 mappa); Mittlere örter von
33,811 Sternen (Bonn 1867); Untersuchungen über d. Eigenbewegung v. 250
Sternen. (U. o. 1869.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|