Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Argenson... ----

Magyar Magyar Német Német
Argenson... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Argenson

(ejtsd: arzsanszon), előkelő francia család, melynek ősi vára, Paulmy, a Touraineben feküdt.

1. René de Voyer d" A., gróf, 1596 óta szolgálta az államot; Richelieu meg Mazarin megbizásában többször járt külföldi udvaroknál. Megh. Velencében 1651 jul. 24., hol francia követ gyanánt működött.

2. Marc René d" A., szül. 1652., megh. 1721. Fülöp orleánsi hercegnek (a régensnek) bizalmas barátja volt. Mint a rendőrség főnöke ő alkalmazta először a lettre de cachetel. A pénzügyi tanácsnak elnöke s nagy pecsétőr volt. Law bukása után visszavonult a közügyektől

3. René Louis, marquis d", az előbbinek idősbik fia, szül. 1694. (vagy 1696 ), megh. 1757 jan. 10. 1720-23-ig intendáns volt Hennegauban, azután államtanácsossá, 1744-ben pedig külügyminiszterré lett. Mint ilyen alkudozásokat folytatott Piemonttal az olasz államok egyesülése érdekében, a spanyol udvar cselszövénye következtében azonban e terv és maga A. is megbukott. Ez idő óta Voltaire-rel lépett baráti viszonyba és kizárólag a tudományoknak élt. Művei közül kiemelendő: Considérations sur le gouvernement ancien et présent de la France (Amsterdam 1764 s gyakrabban), oly mű, mely Franciaország akkori belső viszonyaira élénk világot vet. Essais ou loisirs d" un ministre d"état (Paris 1787, 2 köt.) c. műve a kortörténetnek igazi tárháza és nemcsak tanulságos, hanem érdekes munka. összes műveit kiadta Rathery: Journal et mémoires címen, 9 kötetben (Páris 1860-1867). Zévort, Le marquis d"A. et le ministere des affaires étrangeres. 1744-47. (Páris 1880). A többi irodalmat l. Monod Bibliographiejában a 343-372 1. és 1. Broglie herceg Maurice de Saxe et le marquis d" A. (Páris 1891).

4. Márk Antal René de Voyer d", marquis de Paulmy, A. René Lajos fia, szül. Valenciennesben 1722-ben, megh. 1787-ben; szenvedélyes könyvkedvelő volt s mintegy 100,000 kötetet szerzett össze, melyet 1785-ben Artois gróf (utóbb X. Károly) megvett s mely alapja lett a Bibliotheque de l"Arsenalnak. Ő indította meg 1779-ben a Bibliothque universelle des romans-t (1887-ig, 69 kötet), melyben az ő novellái is megjelentek (külön Choix de petits romans de différentes genres c. alatt is 1782, két kötet). Tagja volt a francia akadémiának (1748), valamint a berlininek és nancyinak is.

5. A. Marc Pierre, gróf; az előbbinek öccse, született 1696 augusztus 16-án. Párisban, megh. u. o. 1764 augusztus 22-én. 1740-ben Páris intendánsa, 1743-ban pedig hadügyminiszter lett. Ezen minőségben Franciaország hanyatlásnak indult hadi erejét emelni igyekezett, a háború szinhelyét Németalföldre tette át s XV. Lajost arra birta, hogy ez maga is megjelent a harctéren. Az aacheni békekötés után azon volt, hogy a katonai intézeteket javítsa. Alatta kezdték meg d"Alembert és Diderot az Encyclopédie kiadását, mely műnek első köteteit a szerkesztők neki ajánlották. Ő szolgáltatta Voltaire-nek a «Siécle de Louis XIV» munkához szükségelt hivatalos anyagot is. 1757. azonban Pompadour asszony befolyása által elvesztette állását és ormesi jószágára kellett költöznie, honnan csak hatalmas ellenfelének halála után térhetett vissza Párisba.

6. Marc René de Voyer, marquis d", a 3. szám alatt említett A.-nak unokája, szül. Párisban 1771 szept. 10-én. meghalt u. ott 1842 augusztus 2. Katonai szolgálatba lépett és a forradalom kitörése után Lafayette hadsegéde lett. Az 1792 aug. 10-iki válság után visszavonult touraine-i jószágára, elvette Broglie Viktor hercegnek özvegyét és gazdasággal s iparvállalatokkal foglalkozott. Napoleon császár 1809-ben a Deux Néthes departement prefektusává nevezte ki, mint ilyen az alkotmányos közigazgatás erélyes hivének bizonyult s mert állását elveivel nem egyeztethette össze, 1813-ban beadta lemondását. A száz nap, alatt és a restauráció után, 1815-ben, a felső-rajnai departement-t képviselte a kamarában. Erélyesen tiltakozott a kamarának idegen csapatok által történt szétkergetése ellen. Egy későbbi alkalommal megesküdött ugyan a fennálló alkotmányra, de csak azon fentartással, hogy a népeknek jogukban áll alkotmányukon tetszésük szerint változtatni. Feltünést keltett 1818. azon nyilatkozata, hogy a Charta nem kegyelmi tény kifolyása, hanem a nemzet jogainak megszorítása. A Martignac-kormány alatt (1819 juliusban) kilépett a kamarából, 1830. azonban a juliusi forradalom után megint képviselőnek választották és midőn a kormány az 1832 junius havi forradalmi kisérlet után Párisban elrendelte az ostromállapotot és az elfogott lázadókat hadi törvényszék elé állította: A. a Tribnneben tiltakozott ezen eljárás ellen s általában az orléanista politikának és pártnak egyik legbuzgóbb ellenfele volt. 1834 óta visszavonulva élt ormesi jószágán.

7. Fia, Charles Marc René de Voyer, marquis d"A., szül. 1796 ápr. 20. 1848-ban a nemzetgyülés tagja volt, hol a mérsékelt demokrata párthoz tartozott. Kitünő archeologiai műveket irt, melyek közül kiemelendő Les nationalités européennes (1859) cimü. Azonfölül kiadta atyjának beszédeit 2 kötetben (Páris 1846).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is