Argonauta

(állat), a fejlábú lágytestüek (Ce phalopoda) osztályának a kétkopoltyúsok (Dibran chiata) rendjébe s a nyolckaruak (Octopodidae) alrendjébe tartozó állatnem. Nyolc karja van, két sorban álló, szivókorongocskákkal; a nősténynél a hátoldalon álló kettő karélyos, hátra felé áll s a helyváltoztatáskor kormánylapát gyanánt szolgál, mig a többi hat evez; a hím karjai közül egyik az ú. n. hectocotylus karrá módosul, amely az állatról leválik, a nőstény köpenye alá vonul és a termékenyítést eszközli; Delle Chiaje és Cuvier ezt élődi féregnek tekintette, s mint ilyent önálló állatnak írta le. A hím és nőstény elütő külsejüek, az előbbi csigaház nélküli, az utóbbi vékonyfalú, csolnakhoz hasonló mészből való csigahéjjal, melyet a kormánykarok választanak ki. A nőstény csigahéját el is hagyhatja és darab ideig enélkül is megél. Mintegy 10 élő faja ismeretes, melyek mindannyian a meleg és forró földövi tengerekben élnek. A vitorláscsiga (A. Argo L.) a Földközi tenger lakója; héja papirvékonyságú, fénylő, fehér vagy szennyes fehér, sima, kissé íves bordákkal, 20 cm. hosszú. Tompa Mihály költőnk ezt énekelte meg a «vitorláscsiga» című regéjében.

Forrás: Pallas Nagylexikon