Ariadné

Minós krétai király és Pásiphaé leánya, ki a Minotaurosnak áldozatul szánt Théseust a Daidalos épitette útvesztőből fonal segítségév el kimentette, s azután kedvesével Krétából megszökött. Ellenben mialatt A. Dia (azaz Naxosz) szigetén aludt, Théseus hálátlanul otthagyta, vagy ottfelejtetté. A kesergő A.-nak megjelenik Dionysos isten és őt feleségéül veszi. Zeus halhatatlanná teszi s az olymposi istenek társaságába bevezeti. Dionysostól való gyermekei Oinopión, Thoás, Staphylos, Latramys, Euanthés és Tauropolis. Mitoszát ugy magyarázzák, hogy egy régente Naxoszon és Krétán tisztélt, Aphroditéhez rokon lényegü istensége volt a majd kihajtó, kisarjadó, majd meg téli dermedésben nyugvó termőföldnek. A név jelentménye fölötte szent. A képzőművészet szívesen foglalkozott e mitoszi alakkal. Mellékelt ábránk az alvó, elhagyott A: nek a Vatikánban őrzött 414. sz. híres szobrát mutatja. A. fonala képletileg az, mi a téves utakra könnyen vezető körülmények tömkelegéből biztosan célhoz vezet. V. ö. Pallat: De fabula Ariadnaea. Berlin. 1892.

[ÁBRA] Ariadné.

Forrás: Pallas Nagylexikon