Ariége
(ejts: ariézs), folyó Franciaország déli részében. A
Pireneusokban ered; Spanyolországból folyik át az ugyanolyan nevü départementba
és 163 km. folyás után egy mértföldnyire Toulousetól a Garonneba ömlik. 42 km.
hosszúságban hajózható. Latin neve Aurigera volt.
2. A. franciaországi département, mely az egykori Foix
grófságból s Languedoc egyes részeiből áll; határai D-en Spanyolország és
Andorra, a többi részen a Haute-Garonne, Aude és a Pyrenées Orientales
départementok. Területe 4844 km2 s (1891) 227,491 lak.; két, majdnem
egyenlő szélességü mély hegyi völgyből áll, melyeket a Pireneusok egy ága
választ el egymástól. Legmagasabb csucsok a Montcalm (3155 m.) és a Maladetta
(3315 m.). A départément E-i részén, hol a völgyek síkságokká tágulnak, a felület
részben ingoványos. Az éghajlat különböző, Északon enyhe és kellemes, ellenben
délen tél idején nagyon hideg, nyáron nagyon forró. A hegyeken számos házi
állatot tenyésztenek. Az erdőben sok a vad, többek közt zerge, medve és farkas.
A. roppant gazdag ásványokban, különösen vasércekben; ezenkivül ólom-, réz-,
horganyércekben és kőszénben, számos só- és melegforrásai közül legismertebbek
az Ax és Ussat körüliek. Az ipar különösen posztógyártással, vas-, acél-,
vegyészeti cikkek, papir, asztalos-tárgyak előállításával foglalkozik. A
département 3 arrondissementra oszlik, fővárosa Foix.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|