Aristaios
Görögország őslakóinak egy istensége, melynek mitoszi
vonásai az idők folyamán nem forrottak össze az olimpusi főistenek
valamelyikének vonásaival, hanem bár nagy részben elhalaványodtak, mégis
megkülönböztethetők maradnak. A monda szerint Apollón, midőn Pélion völgyeiben
meglátta Kyrénét, Hypseusnak, a lapithák királyának leányát egy oroszlánra való
vadászatában, beléje szeretett és aranyos kocsin Libiába ragadta, hol a leány
Aristaios-t szülte. A gyermeket a Hórák nevelték fel, kik nektárral és
ambróziával táplálták, miáltal halhatatlanná lett, más monda szerint pedig a
nimfák, kik megtanították a méhészetre, olajfamívelésre és a tejgazdaság
elemeire. Mivel ezekre megtanította az emberi nemet, minden mezei áldásnak, de
főként a méhészet és vadászat isteneként tisztelték. Fia Aktaión, kit neki
Kadmos leánya, Autonoé szült. Kultusza Arkádiából indult ki és Beócián s Tesszalián
át az egei tenger szigeteire majd Szardiniára Libiára és Sziciliára terjedt ki,
sőt meghonosodott Tráciában is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|