Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aritmetikai... ----

Magyar Magyar Német Német
Aritmetikai... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aritmetikai jelek

a matematikában használatos jelek, melyek részben számok részben számok közt fennálló vonatkozások, részben pedig műveletek és ezek egymásutánjának jelölésére szolgálnak. A számok jelölésére használatos jelek vagy állandó jelentésüek, vagy pedig olyanok, melyek jelentése esetről-esetre változik. Igy állandó jelentésü jelek p. az arab számjegyek: 1, 2, 3 stb. melyek mindig egy és ugyanazt a számot jelentik, mig a különböző betük, ha azokat számok jelölésére használják; esetről esetre más és más számokat jelentenek. A betük használata számok jelölésére ugyanis azért szükséges a matematikában, hogy számok közti általános vonatkozások tekintet nélkül a számok speciális értékeire, meg legyének vizsgálhatók. E mellett azonban néhány gyakran előforduló számértéket is állandóan valamely betüvel szoktak jelölni. Igy pl p. jelenti a Ludolfi számot, e a természetes logaritmusrendszer alapszámát, i a képzetes egységet, Ö-1-et stb. Számok közt fennálló vonatkozások jelölésére szolgálnak p. az egyenlőség jele: = a = b olv. a egyenlő b-vel. A > és < jelek az egyenlőtlenség jelei; a> b azt jelenti hogy a nagyobb b-nél és a < b azt, hogy a kisebb b-nél, a £ b azt jelenti, hogy a nem nagyobb b-nél és a ³ b azt, hogy a nem kisebb b-nél. Ha két szám nagysága szerint nem hasonlítható össze, midőn t. i. az egyik, vagy mindkettő nem valós szám az egyenlőtlenség kijelentésére a =½= jelet használják; a =½= b olv. a nem egyenlő b-vel. Hogy két egész szám (a és b) osztási maradéka valamely egész számu m osztóra nézve ugyanaz, azt a º b (mod. m), olv. a kongruens b-vel modulo m fejezi ki. A leggyakrabban előforduló műveleti jelek az összeadás jele +, oly. plus, a kivonás jele -, oly. minus, a szorzás jele ´ és az osztás jele :, v. az osztó és osztandó közé helyezett vízszintes vonal mint a/b -ben olv. a per b, a gyökvonás jele Ö mint p. ezekben Öa, 3Öa, nÖa oly. második, ill. harmadik, n-dik gyök az a-ból, a differenciálás jele d, az integrálás jele ò. Műveleti kapcsolatot két szám közt a két szám jelének puszta egymás mellé v. egymás felé helyezésé is fejezhet ki, mint p. a b-ben, mely az a és b számok szorzatát és an-ben, mely a-nak n-dik hatványát jelenti. Ide sorolandók még a következő rövidítések: alog u a. m. u-nak az a. alapra vonatkoztatott logaritmusa; log. u a. m. u-nak közönséges logaritmusa; log. nat. u vagy 1 u a. m. unak természetes logaritmusa; sin. u, cos. u, tg. ú vagy tang. u, ctg. u vagy cot. u, sec. u, cosec. u, sin. vers, u, cos. vers. u a. m. az u szinusza ill. koszinusza, tangense, kotangense, szekánsa, koszekánsa, szinusz verzusa, koszinusz verzusa; sin. am. u vagy sn. u, coam. u vagy cn. u, D am. u vagy dn. u, a. m. az u szinusz amplitudója, ill. koszinusz amplitudója, delta amplitudója. Valami szám értéket melyet bizonyos módon az x1, x2 ...xn szám-értékek határoznak meg, a nélkül, hogy a meghatározás módja közelebbről meg volna jelölve az f (x1, x2 ...xn ), F (x1, x2 ...xn), F(x1, x2 ...xn) g(x1, x2 ...xn), stb. jelek által szoktak jellemezni. A műveletek egymásutánjának meghatározására különböző alakú zárjelek, mint p. ( ), [ ], { } szolgálnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is