Árják
(árja szanszkrit szó, tkp. nembeli, nemes, nemzetes). Igy
nevezték a régi hinduk három fő kasztját, melyek Északnyugatról törve be
Indiába, leigázták a dravida őslakókat, kik aztán az alsó kasztokba tartoztak.
Az A.-k akkoron pásztornép ség valának, de utóbb az emberi művelődés magas
fokára emelkedtek. Keletindia A. népsége számos törzsre oszlik; érdekes náluk a
társadalmi osztályozás kasztok szerint. Három fő kaszt különböztetendő meg
náluk: 1. a papi kaszt (brahmin),. 2. a katonai kaszt (ksatryász) és 3. a
földművelők kasztja (vaiszyász). Mikor a régi A.-k a nomád életmódról a
helytlakó életmódra tértek, az A. nép neve «visz» vala, ami annyit jelent, hogy
letelepedett helytlakó nép. Az indiai A.-k testi bélyegökre nézve az ú. n.
fehér v. a kaukázusi v. a Földközi-tenger melléki emberfajtához tartoznak.
Európa lakosságának túlnyomó részét az indusi A,-kal rokon tipusnak tartják,
egynémely tudós egyenesen tőlük származtatja a szőke haju, kék szemű
embertipust; de az indusi A.-k fekete hajuak, barna szemüek s barnás-fehér
bőrüek. Még mai napig meg lehet őket különböztetni Keletindia sötét bőrü
ősbenszülötteitől (a szudráktól), akik a negyedik kasztot képezik, s akiket «
várná»-nak azaz szineseknek neveznek. A.-nak nevezték magukat j a régi persák
is; ebből az összehasonlító nyelvészek azt következtették, hogy valaha az
összes indogermánoknak ez volt a nevük, s azért az indogermán nyelveket árja
nyelveknek is nevezték. Ujabban i csak a hinduk és persák közös nevéül
használják, mert ezek mind nyelvükre, mind pedig szokásaikra s régi vallásukra
nézve közelebbi rokonságban állnak szemben a nyugatibb v. európai
indogermánokkal. V. ö. Indogermán nyelvek. Lassen: Indische Altertumskunde 2.
kiad. 1867. Spiegel: Eranische Altertumskunde 1871. Pösche: Die Arier 1878.
Zimmer: Altindisches Leben 1879. (Penka: Die Herkunft der Arier 1886.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|