Armáda
(spanyol), általában a. m. fegyveres erő, különösen pedig
hajóhad. Első sorban II. Fülöp spanyol király óriási hajóhadának neve volt. E
hajóhad Anglia meghódítására indult s veresége Spanyolország hatalmának
hanyatlását vonta maga után. 130 nagy és 30 kisebb hadihajóból állott. Volt
rajta 19,245 katona, 8450 hajóslegény, 2088 gályarab, 2630 ágyú, a
fő-inquizitor, számos pap és töméntelen mennyiségű hadi és élelmiszer.
Főparancsnoka Medina Sidonia herceg volt, ki ügyes hadvezér hírében állott, de
nem értett a tengerészethez: altengernagya Martinez de Recaldo volt. Az A. 1588
máj. 29-én hagyta el a lisszaboni kikötőt de a vihar már az első napokban nagy
kárt tett benne: egy hajó elmerűlt, hármat a fellázadt gályarabok francia
kikötőbe vittek; a többi a corunai kikötőt kereste föl. hogy ott kijavíttassék.
Azután a csatornán át a flandriai part felé vitorlázott, hogy az angol hajók
által elzárt nieuporti és dünkircheni kikötőket felszabadítsa és a pármai
herceg alatt itt táborozó 31,000 gyalogost és 4000 lovast Anglia partjaira
átszállítsa. Az angol hajóhad parancsnoka, lord Howard, Plymouthról nézte az
ellenséges had közelgését, mely félhold alakjában (mintegy 50 km. szélességben)
tartott Anglia felé. Howard kerülte a nyilt csatát, de apró hajóival
jelentékeny kártokozott a nehézkes spanyol hajóknak. Midőn az A. Dünkirchen
tájára érkezett, az aug. 7. beállott szélcsend miatt meg sem mozdulhatott.
Midőn éjfél tájban szél támadt, lord Howard nyolc gyujtó hajót eresztett az
A.-nak. A spanyolok között erre rémítő zavar keletkezett: a hajók nagy része megsérült
s szolgálatra képtelenné vált. Howard, lord Seymour és Drake aug. 8-án reggel r
órakor több felől intéztek támadást az A. ellen. A spanyolok vitézül harcoltak,
de az erős déli szél egymásnak hajtotta a hajókat és megakadályozta a csatornán
át való visszavonulást. A megfélemlített, sőt gyáva spanyol tengernagy tehát
eltökélte magában, hogy Nagy-Britanniát megkerülve tér vissza Spanyolországba.
De ekkor nagy vihar támadt, mely a spanyol hajókat a szélrózsa minden irányában
szét hányta. Egy részök Norvégia szikláin, másik részök Skócia partjain s nagy
részök a nyilt tengeren pusztult el. Szept. 2-án ujabb vihar dühöngött az
Atlanti tengeren. mely vagy 30 hajót zúzott össze az ir partokon. Recaldo
altengernagy csak kevés hajót vezetett vissza a spanyol kikötőkbe, de még itt
is balsors kisérte: két nagy hajó lángba borult és a kikötőben lett a tűz
martalékává. Medina Sidonia herceg csak szept. végén került haza a fönmaradt
hajókkal. Az A. juliustól szeptemberig 72 nagy hajót és 10,185 embert vesztett
viharok folytán. Majdnem minden nevesebb spanyol családot gyász érte, úgy hogy
II. Fülöp rendeletileg szabta rövidebbre a gyászolás idejét. Medina Sidoniához
állítólag igy szólott: «Hajóhadamat nem tengerek és viharok, hanem emberek
ellen küldöttem». Spanyolország hatalma meg volt törve, Erzsébet királyné pedig
a nevezetes esemény megörökítésére érmet veretett ily felirattal: «Afflavit
Deus et dissipati sunt». (Szélvészt küldött az isten, és a hajók
szétszórattak.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|