Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
armada armada

Magyar Magyar Német Német
Armáda... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Armáda

(spanyol), általában a. m. fegyveres erő, különösen pedig hajóhad. Első sorban II. Fülöp spanyol király óriási hajóhadának neve volt. E hajóhad Anglia meghódítására indult s veresége Spanyolország hatalmának hanyatlását vonta maga után. 130 nagy és 30 kisebb hadihajóból állott. Volt rajta 19,245 katona, 8450 hajóslegény, 2088 gályarab, 2630 ágyú, a fő-inquizitor, számos pap és töméntelen mennyiségű hadi és élelmiszer. Főparancsnoka Medina Sidonia herceg volt, ki ügyes hadvezér hírében állott, de nem értett a tengerészethez: altengernagya Martinez de Recaldo volt. Az A. 1588 máj. 29-én hagyta el a lisszaboni kikötőt de a vihar már az első napokban nagy kárt tett benne: egy hajó elmerűlt, hármat a fellázadt gályarabok francia kikötőbe vittek; a többi a corunai kikötőt kereste föl. hogy ott kijavíttassék. Azután a csatornán át a flandriai part felé vitorlázott, hogy az angol hajók által elzárt nieuporti és dünkircheni kikötőket felszabadítsa és a pármai herceg alatt itt táborozó 31,000 gyalogost és 4000 lovast Anglia partjaira átszállítsa. Az angol hajóhad parancsnoka, lord Howard, Plymouthról nézte az ellenséges had közelgését, mely félhold alakjában (mintegy 50 km. szélességben) tartott Anglia felé. Howard kerülte a nyilt csatát, de apró hajóival jelentékeny kártokozott a nehézkes spanyol hajóknak. Midőn az A. Dünkirchen tájára érkezett, az aug. 7. beállott szélcsend miatt meg sem mozdulhatott. Midőn éjfél tájban szél támadt, lord Howard nyolc gyujtó hajót eresztett az A.-nak. A spanyolok között erre rémítő zavar keletkezett: a hajók nagy része megsérült s szolgálatra képtelenné vált. Howard, lord Seymour és Drake aug. 8-án reggel r órakor több felől intéztek támadást az A. ellen. A spanyolok vitézül harcoltak, de az erős déli szél egymásnak hajtotta a hajókat és megakadályozta a csatornán át való visszavonulást. A megfélemlített, sőt gyáva spanyol tengernagy tehát eltökélte magában, hogy Nagy-Britanniát megkerülve tér vissza Spanyolországba. De ekkor nagy vihar támadt, mely a spanyol hajókat a szélrózsa minden irányában szét hányta. Egy részök Norvégia szikláin, másik részök Skócia partjain s nagy részök a nyilt tengeren pusztult el. Szept. 2-án ujabb vihar dühöngött az Atlanti tengeren. mely vagy 30 hajót zúzott össze az ir partokon. Recaldo altengernagy csak kevés hajót vezetett vissza a spanyol kikötőkbe, de még itt is balsors kisérte: két nagy hajó lángba borult és a kikötőben lett a tűz martalékává. Medina Sidonia herceg csak szept. végén került haza a fönmaradt hajókkal. Az A. juliustól szeptemberig 72 nagy hajót és 10,185 embert vesztett viharok folytán. Majdnem minden nevesebb spanyol családot gyász érte, úgy hogy II. Fülöp rendeletileg szabta rövidebbre a gyászolás idejét. Medina Sidoniához állítólag igy szólott: «Hajóhadamat nem tengerek és viharok, hanem emberek ellen küldöttem». Spanyolország hatalma meg volt törve, Erzsébet királyné pedig a nevezetes esemény megörökítésére érmet veretett ily felirattal: «Afflavit Deus et dissipati sunt». (Szélvészt küldött az isten, és a hajók szétszórattak.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is