Armagnacs
(ejtsd: armanyak), az Armagnac gróf által 1410. a burgundi
herceg ellen toborzott féktélen zsoldosok. Jó szolgálatokat tettek az angolok
ellen, de a védtelen francia népen is borzasztó módon kegyetlenkedtek, amiért
az écorcheurs a. m. embernyuzó nevet nyerték. Midőn III. Frigyes császár Svájc
meghódítását tűzte ki célul VII. Károly francia királytól is kért segédhadakat,
ki 5-10 ezer ember helyett 40 ezernél is többet küldött e kalandorokból, még
pedig 30 ezeret a dauphin vezetése alatt a svájciak ellen, a többit Elzászba és
Lothaiába. A svájciakkal Bázel közelében, Szt.-Jakab mellett ütköztek össze
1444 aug. 26. Öldöklő csatát vívtak. Az 1600 svájci közül csak 16 ember
menekült meg, de viszont az armagnakok 6 ezer embert vesztettek. A dauphin a
csata után visszavonult Elzászba s az ensisheimi békében örök barátságot
fogadott a hős svájciaknak (1444 okt. 28.). Elzász- és Lothaiában azonban
továbbra is folyt a rablás és pusztítás, az ugynevezett armagnak-háború.
Utoljára a fejedelmek, polgárok és pórok az armagnakok legnagyobb részét
kegyelem nélkül agyonütötték. Rövid idő alatt Franciaországban is letünt az A.
neve. különösen mióta VII. Károly 4500 vadászt és lovast választott ki közülök.
a többit pedig szolgálatából elbocsátotta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|