Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ármány intrigue
ármánykodik... to intrigue...
ármánykodik... to play pol...
ármánykodó intriguing
ármányos insidious
ármányosan insidiously...

Magyar Magyar Német Német
ármánykodás... Ränke (Pl.)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ármány

A nyelvujítás koránál aligha régibb az Á. szó, mely a XVIII. században még általán «gonosz, elvetemült, istentelen» jelentésü ármányos szóból gyökelvonás utján keletkezett s az utóbbinak «ravaszúl gonoszat forraló, alattomosan fondorkodó» mellékértelme után induló következtetés útján a «Kabale» és «Intrigue » jelentését nyerte. Ennél fogva és alaki hasonlóságánál fogva! igen alkalmasnak látszhatott a nemzetünk őskoráról századunk első felében uralkodó nézetek világánál arra, hogy az ó-persa Ahriman (helyesebben: Anro-mainyus) szóval egynek vétessék. Elő volt készítve ez egybevetés talaja egyfelől már azon régebbi kisérletek által, melyeket Otrokócsi Fóris Ferenc óta a nemzeti régiségekkel. foglalkozó tudósaink a XVII. és XVIII. század folyamán tettek volt az ármányos szó magyarázatára, midőn azt az Ahriman-nal való későbbi szembeállítás előtt majd az armenus (örmény), majd a scytha arimasp népnévvel hasonlítgatták, mig mások p. Sándor István és Páriz-Pápai, a szónak «lator, rabló» jelentéséből kiindulva, a haramia, szóban kerestek atyafiságát; de egyengetve volt ez etimologia útja másfelől és kiválóképen azon elméletben, melynek egyes előzők tapogatódzásai után Cornides adott nálunk határozottabb fogalmazást, midőn Commentatio de Religione veterum Hungarorum c., 1785-ben Göttingában tartott előadásában (megjelent Engel Keresztély kiadásában 1791. Bécs) az ó-persa mazdeizmussal rokonnak bizonyítgatja részben kétes értékü, részben félreértett adatok alapján a magyarok ősvallását. Cornides elmélete Horváth János, Horvát István Kis Bálint, Bizoni Károly, Bodor Lajos és mások rokon I tárgyú dolgozatai révén mind szélesb körben ismert- és a nemzeti őskor dicsőségét éneklő hazafias eposzok (Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben, 1823: Czuczor elb. költeményei, de különösen Vörösmarty Mihály Zalán futása, 1825) útján népszerüvé is válván. a Székely Sándor alkotta Hadúr-nak (l. o.) Vörösmarty épp említett eposzában fellépő ellenlábasa Ármáiny minden erőltetés nélkül mintegy önként illeszkedett be az akkori időkben divó magyar ősrégiségtani általános felfogás keretébe, sőt csakhamar a nemzet műveltebb középrétegeinek úgyszólván köztudatába. Pedig valamint a Székely S. krónikásaink- és Bonfin nyomán megrajzolt Hadúrjának, épp úgy a Vörösmarty Ármány-ának sincs egyfelől semmi köze a zend mazdeizmus Zoroaszter nevével kapcsolatos dualisztikus vallásrendszeréhez, másfelől eleink ősvallási képzeteihez, amelyekkel csak annyiban érintkezik e két ellentétes erkölcsi elvet képviselő istenség egymással való szembe állítása, amennyiben ily ellenlábas és egymással örök harcban álló jó és gonosz felsőbb lények többé-kevésbbé világos képzete a legtöbb népnek kezdetleges vallási felfogásában is fellelhető, s igy kétségtelenül eleink s a velünk rokon népek ősvallásában is meglehetett, még a mazdeizmus különben határozottan kimutatható s azóta a Cornides elméletének alapjánál jóval szilárdabb talajon indult kutatások által ki is mutatott hatása előtt és nélkül is. L. Magyar mitologia és Cselszövény.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is