Armilláris szféra

(lat. s gör.), Gyűrüs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos, A régiek a csillagok hosszúságának és szélességének, későbben az óra szögnek és deklinációnak meghatározására alkalmazták. Az a és b kör átegymásra merőleges szilárd összeköttetésü gyűrü, mig c gyűrü a b síkjára merőleges PP₁ tengely körül forog. Hozzuk az a síkját a meridiánba, p. azáltal, hogy a delelő Nap felé fordítsuk s alkalmazzunk az a és b metszési ponttól felfelé számított, a geográfiai szélességgel egyenlő ívvel elálló pontban függő ónt: ha ez a gömb középpontján megy át, akkor b az equátor síkjában áll és c valamely deklinációs kört ábrázol. Utóbbi körben más dioptrákkal ellátott gyűrü surlódással mozgatható; ha egyrészt c forgásával, másrészt a dioptrás kör emelésével vagy sülyesztésével valamely csillagot beállítunk, akkor az a és c körnek b-u leolvasandó szöge a csillag óraszöge, a dioptrás vonalnak a c osztott körön b-hez viszonyított állása a csillag deklinációja. Ez alakban az A. a tökéletesebb equatoriális távcső előképe.

Forrás: Pallas Nagylexikon