Arno
(lat. Arnus), a Tiber után Közép-Olaszországnak
legjelentékenyebb folyója. 230 km. hosszu; 1355 méter magasságban ered a
Monte-Falteronán. Mint vad hegyi folyó Stia mezőváros fölött tör elő és a
termékeny D-i irányu Casentino völgyét képezi. Az arezzói síkon túl a folyó az
Apennin egy ágától kényszerítve, sajátszerü kanyarulatokban majdnem forrásáig
tér vissza és egy második, a casentinóival egyközü, É-nak forduló
hosszanti-völgyet Val d" A.-t képez. Pontassieve mellett, hol legjelentékenyebb
mellékfolyóját, a Sievet veszi fel, hirtelen nyugatnak fordul s a firenzei
vöigysíkságot, azután a 8 km. széles Empoli völgyet szeli. Pisa felett a tág,
mocsáros partsíkságra lép át és e várostól mintegy 11 km.-nyire a tengerbe
ömlik. Mellékfolyói a Sieven kivül a Greve, Pesa, Elsa, Era, Ombrone és Pescia.
Nem hajózható. Vize többnyire zavaros; jól megművelt partjain sűrü a lakosság.
Vízterülete 6420 km2. Olaj- és fügefák váltakoznak az A. völgyében
ciprussal és szőllővel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|