Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Arnold... ----

Magyar Magyar Német Német
Arnold... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arnold

1. (Nagy), hollandi gróf, I. Dietrich fia, uralkodott 988-1003-ig, l. Németalföld.

2. A. an der Halden, l. Melchthali Arnold.

3. A. Edvin. angol költő, nyelvtudós és hirlapiró, A. Máté testvére, szül. 1832 junius 10. Oxfordban tanult, hol mint húsz éves ifjú feltünt The feast of Belshazzar cimü költeményével; előbb Birminghamban tanár, azután a punai Government Sanscrit College igazgatója és a bombayi egyetem «fellow»-ja lett. Indiában tett jeles szolgálatai után, 1861-ben Londonban átvette az oroszellenes Daily Telegraph szerkesztését, melyet még most is vezet. Munkái: Griselda (dráma, 1856), Poems, narrative and lyrical (1853), The Indian Song of songs /1875), The light of Asia (nagy költemény Buddha életéről és tanáról, 1879), Indian idylls (a Mahabharata után, 1883). Indian poetry 11883) stb. Különös érdeme két nevezetes expediciónak a szervezése: a Daily Telegraph nevében Smithet Assziriába, s a New York Heralddal egyesülten Stanleyt Afrikába küldte ki. Öccse. A. Arthur. szül. 1833 május 28., angol parlamenti tag, iró. Utleirásai: From the Levant (1868, 2 kötet), Through Persia by caravan» (1877).

4. A. Frigyes Kristóf. szül. 1826 október 28. Előbb Bazelben, majd Marburgban jogtanár. Neve jogtörténeti munkáiról lett ismeretes.

5. A. Gottfried. német luther. teologus,; szül. Annabergben 1666-ban, megh. 1714. W ittenbergben hallgatta a teologiát, majd Drezdában nevelő lett. Itt sorsa Spenerrel hozta össze, kinek hatása alatt mély valláserkölcsi tanulmányokba bocsátkozott, melyeknek első eredmény e « Die erste Liebe, oder wahre Abbildung der ersten Christen (1696) címü műve volt. 1697-ben a történelem tanára lett a giesseni egyetemen, de kegyeletes, vallásos nézeteit nem tudván összeegyeztetni az egyetemen uralkodó tanrendszerrel s a hallgatóság zabolátlan életével, 1698-ban megvált állásától. Az özvegy Sachsen-Eisenach hercegnő udvari papja lett Allstedtben. majd werbeni (1704), aztán perlebergi (1707) lelkész. A. több misztikus iratot és egyházi dalokat hagyott hátra.

6. A. György, orosz zeneszerző és iró, szül. Szt.-Péterváron 1811 nov. 1. Tanult jogot és pénzügytant: 1831. a lengyelek ellen vonult mint a vértesek zászlótartója; 1838-ban államhivatalt vállalt s ekkor feküdt neki a zenei tanulmány oknak. Két operát irt s egy filharmoniai dijnyertes balladát, egy nagy zsoltárt, 100-nál több egy-és többszólamu dalt stb. A zeneelmélettel behatóan foglalkozott, 1863-68-ban Lipcsében a zenetörténet és akusztika buvára, sok zenei cikket irt s 1868-ban rövidéletü, túlzó szaklapot indított meg. 1870 óta a moszkvai konzervatóriumon az énekmódszertant adja elő. Becsesek alapvető, újító és Wagnerre vonatkozó művei.

7. A. György Dániel, német jogtudós és költő. szül. Straszburgban 1780., megh. 1819-ben. Jogi művei közül említendő: Elementa juris civilis Justinianei cum codice Napoleone et reliquis legum codicibus collati (1812).

8. A. János. gersdorfi molnár, kinek pöre Nagy Frigyes beavatkozása révén közmondásossá vált. A. azzal a panasszal fordult a királyhoz, hogy Gersdorf bérlője a malmához szükséges vizet egy uj tó létesítése által elzárja és ezáltal őt családostul koldusbotra juttatja; végül, hogy a részrehajló bírák fellebezés és utánjárás dacára jogától elütik. Nagy Frigyes a szegény ember sorsát annyira szivére vette, hogy haragjában Fürst kancellárt is elkergette, több birót pedig elzáratott: határozatát még akkor sem másítá meg, midőn a Zedlitz miniszter által személyesen vezetett vizsgálat a biráknak adott igazat. Frigyes halála után az elitéltek II. Frigyes Vilmoshoz a pör megujításáért folyamodtak, amidőn ártatlanságuk kiderült. A molnár pedig az állam költségén kárpótlást kapott. [Dohm, Denkwürdigkeiten meiner Zeit (I. 1814). Histor.-rechtliche Einmischung Friedr. d. Gr. in die Rechtssache des Müllers A. (Altona 1829). Dickel G., Friedrich d. Gr. u. die Prozesse des Müllers A. (1891).]

9. A. Kristóf Frigyes, német műépítész, született Drebachban az Érchegységben 1823., meghalt Drezdában 1890 junius 13. Semper vezetése alatt Drezdában a műépítészetre adta magát. Több éven át utazott Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. és visszatérte után a drezdai művészeti akadémia tanára lett. Művei: a Souchay-villa az Elbe mellett (1858-1860), több falusi templom Szászországban és a gót izlésben 1865-68-ig átépített Zsófia-templom Drezdában, 66 m. magas remek toronypárral. Irodalmi műve: Der herzogliche Palast in Urbino, nach eignen Messungen (Leipz. 1856).

10. A. Máté, angol költő, szül. Lalehamben, Staines mellett, 1822 dec. 24., megh. Liverpoolban 1888-ban. Winchesterben és Rugbyban, majd Oxfordban tanult, hol 1843-ban Cromwellről irt költeményével dijat nyert, 1847-1851-ig lord Landsdowne magántitkára volt és utóbb iskolafelügyelővé lett. Költeményei közül e közben megjelent: The strayed reveler and other poems (London, névtelenül 1848); melyet utóbb Empedocles on Etna (1853, uj kiadás, 1868) és Poems (2 kötet, 1854) követtek, melyekért 1857-ben a költészet tanára lett Oxfordban. a kormány megbizásából 1859-60-ban beutazta Francia-és Németországot és Németalföldet, hogy ez országok közoktatási ügyét tanulmányozza. Költői formaérzékéről tanuskodnak összes költeményei, de különösen Homér hexameteres fordítása. Kevésbbé jelentékeny szomorujátéka: Merope (1757). Ösz szes költeményei legutoljára 1869-ben jelentek meg két kötetben, prózai dolgozatai pedig Essays on criticism cim alatt (2. kiadás, 1869). 1867-ben lemondott tanári állásáról; 1870-ben az oxfordi egyetem jogtudornak nevezte ki.

11. A. Rikárd, vezérőrnagy az Egyesült Államokban, szül. 1828 ápr. 12., megh. 1882 nov. 8. A földrajz körűl érdemet szerzett azzal, hogy résztvett a Missziszippitől nyugatra Ma Clellan kapitány vezetése alatt folyt fölvételekben és a Cascade Range kikutatásában Oregonban és Washingtonban.

12. A. Sámuel, angol zeneszerző. Szül. Londonban 1740 aug. 10., megh. Londonban 1802 okt. 12. Mintegy 30 operát és intermezzo-t irt: az első, A malom leánya, a Covent-Garden szinpadán 1765-ben sikert ért; de sokkal értékesebbek oratoriumai (A búskomor Saul 1768, Abimelech, A tékozló fiu s még 4). Udv. zeneszerző cimével, mint már régebben oxfordi tudor, a «régi zene tudományának akadémiájában» igazgató lett, 1793-ban pedig a Westminster székesegyház orgonása. 1786 óta 36 köt. zongoraátiratban mintaképének Händelnek összes műveit kiadta: de legbecsesebb működi se a Boyce-féle Cathedral music c. kiváló gyüjtemény folytatólatos szerkesztése volt (1790, 4 köt.). Az angolok túlbecsülik.

13. A. Tamás, angol pedagogus, szül. Wight szigetén Cowerban 1795 junius 13. Megh. Oxfordban 1842 junius 12. Miután több helyen foglalkozott tanítással, 1841-ben Oxfordban a történelem tanára lett. A.-t Angliában a felsőbb nevelés reformátorának tekintik. Legkiválóbb munkája: History of Rome (3 köt., London, 1838-43).

14. A. Vilmos, német jogtudós és bázeli. majd marburgi jogtanár. Szül. 1826-ban, megh. 1883. Megirta a német szabad városok alkotmány-történetét, s a tulajdonnak történetét a német városokban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is