Arnould

(ejtsd: árnú). 1. János Ferenc, voltakép Mussot, franc. színész és iró, szül. Besançonban 1734., megh. Párisban 1795. Szülei jogi pályára szánták, de megszökött s a Conti herceg által alapított szinháznak tagja lett Versaillesban, 1775. Andinotnak, az Ambigu-comique szinház vállalkozójának társáúl szegődött. Az általa alapított kitünően szervezett ballet nemsokára nagy közönséget vonzott a szinházba, úgy hogy a vállalkozók meggazdagodtak és még az opera féltékenységét is fölkeltettek. Számos vigjátékot és vaudevillet irt, némajátékai közül legtöbb sikert aratott La complainte des Barmécides (1781).

2. A.. Zsófia. hirneves francia szinésznő, született Párisban 1747-ben, megh. o. p. 1802., hot 1778-ig a francia közönség kedvence volt. Mint operaénekesnő elbájoló hangjával, szellemes ötleteivel, szép játékával és sikamló: pikantériáival varázsolta el nézőit.

3. A. Artur, francia iró, a párisi Commune tagja, szül. Dieuzeben 1833 ápr. 7. Korán irogatni kezdett különféle lapokba. Egészen a szocializmus híve lévén, 1870-ben Rochefort Henrikkel a Marseillaise címü lapot alapította, majd Vallé társaságában a Journal du peuple hírlapot. A Commune alatt igen tevékeny volt s később külföldre menekült, csak az 1880 julius 11-iki általános amnesztia alkalmával tért vissza s egészen az irodalomra adta magát. Nagy számú irodalmi és politikai munkát írt; ilyenek Contes humoristiques (1857); Les trois poetes (1859); Béranger, ses amis, ses ennemis et ses critiques (1864); Histoire de l"Inquisition (1869); Histoire populaire et parlamentaire de la Commune de Paris (Brüsszel, 1878); Jean sans nom (1882); Le Roi des Mendiants (1885); La Princesse Belladonna (1886); Les noces d"Odette (1886); Les Amours qui tuent (1890); több regényét színdarabbá is átdolgozta.

Forrás: Pallas Nagylexikon