Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Arnulf... ----

Magyar Magyar Német Német
Arnulf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Arnulf

1. frank király és római császár, Karlmann keleti frank királynak Liutsvinda grófnőtől született természetes fia, szül. 850 körül Moosburgbán, a Wörthi tótól nem messze, megh. Regensburgban 899 dec. 8. Apja halála után (880) Bajorországot és Karintiát örökölte; midőn pedig 887. a frank nagyok a tehetetlen és gyáva Vastag Károlyt letették, A.-t emelték a; keleti frankok trónjára. Szerencsés háborúkat viselt a normannok ellen, kiket a Dyle mentén elterülő mocsarakban, Löwen mellett, annyira megvert (891), hogy Frankországot többé nem bántották. Árpád vezér szövetségében pedig halálos csapást mért Szvatopluk morva hatalmára (892-893). Híre Olaszországig is elhatott, hová őt Formosus pápa meghívta. Ez országba A. két ízben is benyomult (894 és 895) és oly ügyesen aknázta ki egyrészt Spoletoi Guido és fia Lambert, másrészt Berengár friauli fejedelem versengését, hogy szerencsésen Róma alatt termett s azt ostrommal elfoglalta. Erre Formosus 896 febr. 22. császárrá koronázta. Sírját a szt. Emmeram-templomban őrzik. A trónon hatéves fia, «Gyermek» Lajos követte őt; volt azonfölül két természetes fia: Zventibold, ki 895. Lothaiának lett királya és Ratold, kitől sokan a meráni grófi családot származtatják.

2. A. Gonosz v. Igazságos A., Bajorország első hercege Luitpold őrgrófnak fia, a Karolingi-család sarja. 907. kezdett uralkodni, de I. Konrád király nem akarta elismerni, legyőzte s kiűzte országából, I. Henrik alatt azonban visszatért. Meghalt az olasz hadjáratban 937 jun. 12. Első felesége Gerberga, Rudolf frank grófnak leánya, második felesége pedig, Ágnes, egy magyar fejedelemnek volt leánya. A.-ról a legkülönfélébb mondák keringtek a nép ajkán, majd szívtelen zsarnoknak, majd nemeskeblü, népe javáért buzgón fáradozó uralkodónak tüntették föl. Gúnyverseket is daloltak róla. (Riezler, Gesch. Bayerns I.)

3. A.. az előbbinek fia, akit I. Ottó király apja halála után 937-ben bajor nádor-grófnak nevezett ki. Scheyern várát kapta hübérül és a wittelsbachi családnak törzsatyja lett. Részt vett a császár ellen irányúló lázadásban (954) és Regensburg ostrománál esett el.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is