Árnyékjáték
(dram.), keletről, szorosabban Khinából az oszmánokhoz
átszármazott neme a szinpadi előadásnak. Az oszmánoknak úgyszólván drámájok és
így szinpaduk sincs s ennek hiányát pótolja a Karagöz, az Á. Ez előadásoknak
technikája igen egyszerű: egy átlátszó fehér vászonfal hátuljára szoríttatnak
szintén átlátszó, finoman kifestett bőrbabok, melyek minden irányban
mozgathatók és a háttérből rájok eső Világítás által nagy és domború alakban
tünnek a néző elé. Ezeket a karagözdsi, a török impreszário, ki egy személyben
vállalkozó, igazgató, költő, szinész, nagyon ügyesen tudja mozgatni és
beszéltetni. Ezek az Á.-ok a Ramazan hónap folytán v. a kávé házakban v.
vendégszerető magánosok lakásában adatnak elő. Miután Törökországban női
nézőközönség nem létezik, az előadott Á.-ok cselekményei és párbeszédei nem
mindig a legfinomabbak. A Paprika Jancsihoz és a Hanswursthoz lehetne
hasonlítani a Karagözt, ha ez utóbbi mégis komolyabb irányú nem volna és
majdnem az egész oszmán népéletet föl nem karolná. Az Á. főszemélye a török Don
Juan, a Karagöz, ki mindenben a főcinkos és Hadsi Eivadban Leporellóját
találja. Egyéb alakok: Bekry Musztafa., egy iszákos, bárgyú, gazdag paraszt,
továbbá a dervis. ki általában nagy gazembernek festetik, az albániai haramia,
végül szolgák, idegenek, házalók, ópiumpipázók stb. A nőalakok néha erényesek
és diadalmaskodnak. Általában véve a cselekmény és beszélgetés otromba, ámbár
ez utóbbi költői virágokkal és dagályos képekkel szokott kicifrázva lenni.
Mindamellett e kezdetleges előadásokban is útat tör magának a népszerü szatíra,
mely éles világot vet az oszmán közállapotokra. Az A. műsora 30 darabból áll
rendesen, a Ramazán ugyanannyi éjjelére számítva.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|