Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
árpa barley
árpacukor barley-suga...
árpagyöngy pearl barle...
árpakása hulled barl...
árpaliszt barley-meal...
árpanyák barley-wate...
árpaszem barleycorn
árpát csírá... to malt

Magyar Magyar Német Német
árpa Gerste (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Árpa

(Hordeum L., növ.), A pázsitfélék génusza, 16 fajjal Európa, Ázsia és Amerika mérsékelt vidékein. Több faját emberemlékezet óta termesztik. Egy- vagy többnyári kalászos füvek; a búzától meg a rozstól az különbözteti meg, hogy kétlevelü pelyvája közt csak egy tökéletes meg egy sertealakú elsatnyult virága van, s az Ilyen kalászka harmadmagával csoportosodik a virágzat tengelyének kimetszéseiben. A búza meg a rozs kalászkái egyenkint húzódnak a tengely mélyedéseibe. Az Á. hármas kalászkájának a középsője pároséltü virágot zár, a két oldalsó hímes v. meddő, vagy a termesztés következtében megváltozva szintén hímnős. Pelyvája szálkásan kihegyezett; toklásza bajuszos, ritkán szálkátlan. Gyümölcsén széles barázda van, s a toklászokba gyakrantele van nőve.

Az Á.-nak, az Elymus L. (Cuviera Koel.) kizárásával, két algénusza van: a Crithe Döll v. Hordea sativa Koch (vetett árpa), meg a Hordeastrum Döll, v. Hordea murina (vad árpa). A vetett árpa toklásza, legalább a középső kalászkáé, széles elliptikus és bajuszos, a kalásznak szívós tengelye nem töredezik szét; az oldalsó kalászkák magaviseleté szerint különböző: 1. Ha a kalászka mind pároséltü és bajuszos virágot zár, s mind a két oldalon három-három kalászka egyenletesen kifejlődik, az Á. hatsoros (H. hexastichon L.)

2. Ha az ilyen virágú és hatsoros A.-nak középső kalászkái mind a két oldalon jobban a tengelyhez simulnak s ennek következtében két-két sor mind a két oldalon jobban kiemelkedik, a kétsoros v. közönséges Á. (őszi árpa, H. vulgare) támad. 3. Ha csak a középső sor kalászka zár pároséltü virágot, a két-két oldalsó csak himes és bajusztalan, akkor a laposfejü Á. (tavaszi Á., svéd Á., H. distichon) támad. 4. Ha a középső sor mind a két oldalon bajuszaival együtt egy síkban legyező módjára szétterped, német-, tenkely-, páva-, legyező-, török- v., jeruzsálemi Á. (H. zeocrithon ) a neve.

Mind a négynek még más nevezetesebb fajtái vannak. A négysoros Á.-nak azt a fajtáját, melynek magva nem nő össze tenkely módjára a toklásszal, hámló, mennyei, meztelen, csurdé v. csóré-Á.-nak, (himalájai, egyiptomi, orosz v. oláh Á., Dávidmag, H. vulgare b, coeleste L.) nevezik. A fekete magú a korom-Á. A bajusztalan, de három csúcsos toklászu fajta a villás-Á. (H. trifurcatum,). Ezt nem igen termesztik. A kétsoros A. fajtái: 1. a kórós Á. (var. erectum Schübl. et Mart.,), kalásza rövid, sűrű és egyenesen felálló; 2. a szomorú Á. (var. nutans Schübl. et Mart.) kalásza hosszú, laza és lekonyul; 3. a kávé-Á.-nak (var. nudum Ard.) gyümölcse nincs a toklásszal összenőve.

Egyes tavaszi fajták igen rövid idő alatt megérnek, azért a gabonafélék közül az Á. hat Északon legmesszebbre. Skótország északi részén, valamint az északi fok meg a Fehér-tenger körül, az északi szélesség 70°-a körül is megterem. Ázsiában a 45-70° közt, de Észak-Amerikában és Ausztráliában is tenyészik. Az európai havasokban 1000 méterig, Dél-Amerikában 3000 m. magasságig, a Himaláján még 4300 m. magasságban is termeszthető. A szibériai, norvég, skót és ir népnek, általában az északi és havasi lakóknak az Á.-liszt a főtápláléka. Az Á.-ból komisz-v. szegény-, de tápláló és egészséges kenyeret sütnek. A termesztett Á.-k közül a kétsoros v. nagyszemü Á. csak tavaszi. Nevezetesebb fajtái a Chevalier, Perless, Oregon, Golden melon, Imperial, páva Á. stb. Egyes vidékeken különösen jól térem az Á., s e szerint is megkülönböztetnek több Á.-félét, igy a tót A.-t, mely hazánk felső megyéiben terem, a Hanna, probstei, angol, svéd, skót stb. Á.-t. A négy- és hatsoros Á. őszi és tavaszi, de az őszi érzékenyebb a hideg iránt, mint a búza és rozs, Hazánkban leginkább termelik a két-és a négysoros Á.-t. A használati cél szerint megkülönböztetünk sör-. szesz- és takarmány-Á.-t. Sör-Á.-nak a sulyos (hl. sulya 64-73 kg.), halványsárga, teltszemü, vékony héju, lisztes törésü, protein-szegény A.-t mondjuk. A szesz A. (hl. sulya 62-64 kg.) minősége gyengébb, mint a söré. A takarmány-Á. a legsilányabb, sör-és szeszgyártásra alkalmatlan. Leginkább kedveli a jóminőségü vályogtalajt, a. kétsoros talajban válogatósabb mint a négysoros, ez egyrészt a homokos, másrészt különösen az őszi az erősebb, a kötöttebb talajon is megterem. Az őszi Á.-nak ugyanazok a jó előveteményei, mint a búzának, a tavaszié a kapásnövények, különösen a répa. Az őszi oly talajelőkészítést kiván, mint a búza, a tavaszi alá legjobb a talajt ősszel megszántani, tavasszal grubberolni v. boronálni. A kétsoros Á. Valamennyi gabonafélék között leggondosabb talajelőkészítést kiván, friss istállótrágyába nem célszerü Á.-t vetni, mert romlik a minősége, a műtrágyák közül főleg szuperfoszfát és chilisalétrom adandó. Az őszi Á. aug. végén, szeptember hó elején vetendő. Kh.-kint szórtvetésnél 110-120, sorosnál 90-110 liter. A tavaszi lehetőleg már márciusban vetendő, hidegebb vidékeken vetése elhúzódik május hóig is, a. kétsorosból szórva 140-200, sorba 80-120 liter,. a négysorosból 170-200, illetve 120-150 liter vetendő kat. holdankint.

Leggyakoribb gyomok az Á. között a vadrepce (Sinapis arvensis és alba L.), a repcsény-retek (Raphanus raphanistrum L.), a daravirág-zsázsa (Lepidium Draba L.), a mezei kőmag (Lithospermum arvense L.) és az acat (Cirsium arvense). Többször károsítja a rozsda és a porüszög. Állati ellenségei azonosak a buzáéval.Az őszi Á. legkorábban érő gabonaféle junius második felében már rendesen aratható, a, tavaszi julius-, hidegebb vidékeken augusztusban érik. A nyugati árpafélék később érnek, mint a hazaiak ezért a nyári forróság gyakrabban tesz bennök kárt. Tapasztalt gazdák szerint minél később aratjuk az Á.-át, annál szebb szinü lesz az, de másrészt a teljesen érett Á. kalásza könnyen törik azért az Á.-t is legcélszerübb, épen ugy mint a legtöbb gabonafélét a sárgaérésben aratni. Az Á. szemtermése hazánkban katasztrális holdankint 6-15 q.-ra tehető. A szalmatermés 8-18 q. Hazánkban a négykalászos közül az Á. foglal el legkisebb területet. Legtöbb Á.-t termelnek Bars-, Brassó-, Mosony-. Nyitra- és Pozsonymegyében.Az Á.-t sokféleképen és hasznosan értékesítik. Belőle készül az Á.-keményítő, legtöbbet a szesz- és sörgyárakban malátának használnak. A bőcukros Á.-malátából maláta-cukor, maláta-kivonat és malátabombon lesz, mely leginkább köhögés ellen jó. A megmaradt maláta-csíra trágya-pótlék lehet. Az Á. takarmánynak és abraknak is jó, különösen baromfi v. más jószág hizlalására. Gyakran a. kaszanyüggel és zabbal vegyest vetve nagyon célszerű zöld takarmány. A toklászától meghámozott Á.-nak (Hordeum decorticatum) árpadara a neve. A finom szeműt Á.-griznek (Á. morzsa, apró kása), a gömbölyű daraszemüt Á.-kásának mondjuk. Ennek legfinomabbika a gyöngy-dara. A leforrázott magvakból és darából lesz az Á.-víz, Á.-nyálka és dara: nyálka gyengeség és aszkórság ellen. A régebbi orvosi A.-liszt (farina hordei praeparata) pirosas sárga: oldható keményítő, keményítőmézga és dextrin van benne, azért könnyen emészthető; vízfürdőbe helyezett zárt cinnedényben az Á.-lisztnek 30 órai hevítéséből kapják. Lábbadozó betegnek v. mellfájósnak néha még most is adják, de helyesebben az említett malátakészítményekkel pótolják. Az Á.-víz a hideglelősnek, vérhas, rekedtség stb. ellen hüsítő és szomjúságoltó ital: 1/2-1 rész kiválogatott és tisztára mosott Á.-nak 12 rész vízzel való főzéséből készül, az Á. felrepedezvén, a levet megszűrik, cukrot és citromlevet vagy kremor-tartarit avagy málnaecetet tesznek hozzá. Az Á.-szalmát úgy használják, mint más gabonáét. Az Á.-magvat különösen a szemek meglehetős egyenlő nagysága következtében, sulynak is használják, egy árpaszem körülbelül 1 grán nehéz.

Az Á. Plinius szerint a görögök legrégibb termesztett gabonaneme. Az egyiptomiak meg a zsidók is gyakran vetették. Már a rómaiak lovat abrakoltattak vele, s az Á. azóta inkább abrak maradt Dél-Európában a zabszem helyett; de kenyeret itt ás sütnek belőle, s büntetésből a katonának adják. Az Á.-ital is nagyon régi («potui est humor ex hordeo» Tacit. Germ. 23). Az ősegyiptomiak, a trákok, görögök és gallusok már a legrégibb időben, a germánok pedig Tacitus idejében itták az Á. szeszes levét. V. ö. Köztelek II. (1892) 72. sz. A négysoros Á. a Tigris és Eufrates között még ma is vadon él, a kétsoros Á. Meyer szerint Lenkorán és Baku közt, Koch Károly szerint a Kaukázus délkeleti tájain, Kotschy szerint pedig Persia déli részén terem vadon. Boissier r Flora Orientalls-a, mely ezeknek a tájaknak vadon termő növényzetét ismerteti, a termesztett Á.-fajokról hallgat. Legrégibb idő óta ismerik a hatsoros Á.-t, az egyiptomi, zsidó, görög és indiai nép ősidő óta vetette. Magvát az egyiptomi mumiák közt is találták. Európába Egyiptomból jutott, ahol a kétsoros és hatsoros Á.-t ma is termesztik. Régebben Görögországban mind a három fajt termesztették, ma abraknak csak a négysorost meg a hatsorost vetik. A rómaiak a kétsorosat meg a hatsorosat ismerték. Az Á. a zabbal vegyest végre Európát, az Ó- és Ujvilág északi vidékét egész a sarkkörig elárasztotta. Az az öv, ahol ebből a két soványabb gabonából a legtöbbet termesztik, az arktikus öv, a keleti tartományokban pedig a szubarktikus öv nagyobb része.

A vad Á. hazánkban is terem. Toklásza szálas, lándsás v. sertenemü, mind bajúszos: kalásza sűrü, hengerded, kalászkája felálló, az oldalsók kurta nyelvűek, a virágzat tengelye pedig végre széttörik. Ilyen hazánkban az, egérárpa (Hmurinum L., l. o,), a tengermelléki Á. (H. pseudo-murinum Tapp.) Fiume környékén, a szíki A. (H. Gussoneanum Parl.) szikes mezőkön bőven, a béka-A;. (H. secalinun Schreb., l. o.). Az ördögárpa nem A.-faj, hanem a vetésbeli Ranunculus arvensis L. népies neve; l Boglárka.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is