Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Árpabetegsé... ----

Magyar Magyar Német Német
Árpabetegsé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Árpabetegségek

A) Kedvezőtlen életviszonyok által okozott betegségek: 1. Kétnövésűség. Ezalatt azt értjük, hogy aratás idején a teljesen érett kalászok mellett még félig érett v. zöld kalászok találhatok; oka ennek az, hogy a bokrosodás után tartós szárazság állt be, ami miatt az oldalhajtások fejlődése megakadt, ezek szárba nem indultak; ha azután az érés idején. esős idők járnak, e hajtások kifejlődnek, de még akkor zöldek, midőn a főhajtások megértek. A kétnövésűség különösen a tavaszi árpában tesz nagy kárt, mert a kétnövésű árpa sörgyártásra nem használható. 2. Apadtszeműség. 3. Foghíjasság. 4. Aszály. 5. Sorvadás. 6. Elfagyás. 7. Kifagyás. 8. Felfagyás. 9. Megfuladás. 10. Gyökérkirothadás. 11. Megdűlés. (L. o.)

B) Élősködők által okozott betegségek: 1. Porüszög. Az árpának nagyon gyakori betegsége; a régibb nézet szerint az árpa porüszkét az Ustilago segetum Pers. okozza, tehát ugyanaz a gomba, mely a búzában és a zabban, továbbá még néhány fűben okoz porüszkösödést; Brefeld vizsgálatai azonban azt mutatják, hogy az árpa porüszkét egy külön üszögfaj, az Ustilago Hordei Bref. okozza, amely egyéb gabonafélét nem inficiálhat; legujabban pedig Jensen azt állítja, hogy az árpában tulajdonképen kétfele porüszög pusztit: a csupasz árpa-porüszög (Ustilago segetum var. hordei nuda) és a héjas árpa-porüszög (Ustilago segetum var. hordei tecta). A csupasz árpa-porüszköt az jellemzi, hogy az a megtámadott árpakalászt, a nyél kivételével, teljesen szétroncsolja; az üszögspórák csak a nyelet hagyva meg, az egész kalászt felemésztik, s végre széthullanak. A héjas árpa-porüszköt az jellemzi, hogy az a megtámadott kalász toklászait is épen hagyja, s így ennek spórái benmaradnak az árpa toklászaiban, s csupán csak az ezeken támadt repedéseken át képesek kihullani; jellemzi még ezen üszögféleséget továbbá az is, hogy az általa megtámadott kalászok kétszer oly szélesek, mint a rendesek, továbbá az, hogy az ilyen kalászok nem emelkedhetnek ki a kalászhüvelyből, hanem annak oldalán kénytelenek kibújni. (L. Gabonaüszög.) 2. A levél barnafoltos betegsége. E betegség abban áll., hogy az árpa zöld levelein hosszúkás, sötétbarna foltok keletkeznek, melyeket egy világos, sárgás öv környez. Különösen az alsó levelek támadtatnak meg gyakran, s ennek következtében megsárgulnak és elfonnyadnak; ha a betegség kismérvű, úgy csak a levelek lemezét (lapját) támadja meg míg a betegség nagymérvű jelenkezése esetén a barna foltok átterjednek a levélhüvelyekre is, s ilyenkor megakadályozzák a kalászok kibúvását. A betegséget a Helminthosporium gramineum Eriks. nevű gomba okozza, melynek miceliuma szétterjed a megtámadott levelek szöveteiben s a levelek felületén, ott ahol a barna foltok láthatok, nagy konidiák-at képez, melyek a betegséget terjesztik. 3. A levél sávos betegsége. E betegségben szenvedő levelek halaványak, fehéren sávoltak, s a sávok mentén sorban elhelyezett, szürke, apró csomócskák (konidia-csomók) láthatok. E betegséget, melyet eddig csak Kopenhága mellett észleltek a Scolecotrichum Hordei Rostr. nevü gomba okozza; a betegség a szántóföldön foltokban jelentkezik; e foltokon a növények alacsonyak maradnak s elhalnak anélkül, hogy termést hozná nak. 4. Rozsda. E betegséget az árpán két élősködő gomba: a Puccinia Rubigo vera Wtr. és a Puccinia graminis Pers. okozza. h. bővebben: Gabonarozsda. 5. A Fusarium heterosporum Nees. nevű gomba a toklászokon rózsaszínű csomókat (conidia-csomók) képez; kártétele jelentéktelen. h. A Pleospora infectoria Fuck. és a Pleospora vagans Niessl. nevű gombák igen gyakran az érett árpa vagy más gabona (búza, rozs, zab) szárain és levelein sötét, olajzöld foltokat v. sávokat okoznak; rendesen a gomba csak ott üt tanyát, ahol a gabona levelének v. szárának egyes helyei valaminő más ok következtében elhaltak. 7. Anyarozs, l. o. 8. Lisztharmat, l. o.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is