Árpád vára
1. régi várrom az Árpád-hegy csúcsán Dömösnél,
Esztergommegyében. Ma már alig látszanak alapfalai; történelméből csupán az
említhető meg, hogy itt találta halálát I. Béla 1063., midőn ezen kedves
mulatóhelyén időzve országgyűlést tartott. - 2. Szíhalom Borsodban, hol a
Névtelen szerint a honfoglaló Árpád pihenőt tartott, máskép A. nevet is visel.
A XI. században kir. udvarház, majorság és istállók voltak a falu határában. A
nép azt hiszi, hogy e halomban vannak elrejtve Árpád kincsei. Az árpádvári és
szíhalmi ásatások valóban sok adalékkal járultak a magyarok őstörténetéhez. L.
Ipolyi és Foltényi cikkeit ez ásatásokról. Száz., 1870, 431-459. l. - 3. Alpár
pestmegyei falu határában két földvárat szintén Á.-nak nevez a nép, de nevezi
Attila és Zoltán várának is, együtt pedig Hármashalomnak. Középső, legmagasabb
ormáról, egy 5 méter magas csavargyűrüről szabad szemmel is láthatni a
Tiszazúg, Szelevény, Kürt, Nagy-Ré, Csongrádi Istvánháza, Martfű, Kengyel és
Kürt pogány várát. Ősmagyarkori leleteit leirta Farkas Sándor az Arch. Ért.
1889. évi folyamában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|