Árpás

1. kisközség Sopronmegyének csornai járásában, (1891) 589 magyarajkú lakossal a Rába mellett. Egyike a legrégibb magyar helységeknek, mely már 1037 előtt létezett és királyi helység volt; szt. István király ez évben a Rába vizén levő vámmal együtt a bakonybéli apátságnak adományozta; ezen adományozást IV. Béla helybenhagyta 1246-ban. Hajdan besenyők lakták, kiknek külön udvarbírájuk volt, ki többször tartozott köztük megjelenni és pereikben itélni. 2. Alsó-Á.. kisközség Fogarasmegyének alsóárpási járásában. az Olt mellett, 1111 oláhajkú lakossal, szolgabirói hívatallal, nagy erdővel és jelentékeny baromtenyésztéssel. 3. Felső-Á., kisközség Fogarasmegyének alsóárpási járásában az Árpás patak mellett, (1891) 1656 oláhajkú lakossal hegyes határral, melyben a havasok alatt üveghuta is volt. A község felett emelkedő Árpási ) havasokat természeti szépségeiknél fogva (Podragelu-tó, Bulla-tó. Negoj) a turisták szokták felkeresni.

Forrás: Pallas Nagylexikon