Arrighi

Jean Toussaint A. de Casanova, Pádova hercege, francia tábornok, szül. 1778 márc. 8-án Corte-ban, Korzika szigetén. Megh. Párisban 1853 márc. 25. Napoleon anyjának, Laetitiának rokona volt. 15 éves korában lépett a hadseregbe, 1797-ben Bonaparte József követségi titkára lett Rómában; részt vett azután az egyiptomi expedicióban, hol fáradhatlan tevékenysége által tünt ki, amiért őt Bonaparte kapitányi rangra emelte. St. Jean d"Acre ostroma közben fején sulyosan megsebesült. Miután Marengonál is kitűnt,  1805-ben ezredessé, az austerlitzi csata után dandárnokká, 1807. a friedlandi ütközet után hadosztályparancsaokká és nemsokára reá Pádova hercegévé lett. Az 1812-iki orosz hadjárat közben az volt feladata, hogy az Elba és Somme közti tengerparti vidékeket az angol kalózok ellen védelmezze; azonfelül újabb öt hadosztályt kellett szerveznie. E csapatok képezték azon hadsereg magvát, mely 1813-ban Lützen és Bautzen mellett győzött. Ezen hadjárat elején A. Metzben a 3-ik lovas hadosztályt szervezte, májusban Lipcse parancsnoka lett és azzal bízta meg Fournier alvezérét, hogy a fegyverszünet dacára Lützow önkéntes csapatát megrohanja. A háromnapi lipcsei csata után az utolsók között hagyta csak el a várost és alig egy pillanattal előbb haladt át az Elster hidján, mintsem ez levegőbe röpült. 1814-ben Franciaországban különösén Nogent és Laon mellett tüntette ki magát. A száz nap alatt Napoleon az ujjászervezés végett Korzika szigetére küldötte s pairré tette őt. Napoleon bukása után a Bourbon-kormány A.-t azon ürügy alatt, hogy Korzikát el akarta szakítani Franciaországtól, száműzte, mely idő óta A. Triesztben élt. 1820-ban ugyan visszatérhetett, ő azonban ezentúl is többnyire Lombardiában tartózkodott és csak 1848-ban tért vissza Franciaországba. 1849. a korzikaiak a törvényhozó testületbe választották, melyben a bonapartista párt vezérei közé tartozott. 1849-ben Napoleon elnök főpostaigazgatóvá, 1851-ben, az államcsíny után, az államtanács tagjává, 1852-ben szenátorrá és ugyanazon év decemberében a rokkantak palotájának igazgatójává nevezte ki. Egyetlen fia, Ernő Louis Henry Hyacinth, szül. 1814 szept. 26., megh. Párisban 1888 márc. 28. Francia tüzértiszt volt, 1849-ben Napoleon elnök kinevezte őt versailles-i prefektussá; 1852-ben az államtanácsnak lett tagja, atyja halála után pedig a pádovai hercegi címet örökölte és szenátorrá lett; 1859 májustól juniusig belügyminiszter volt, azután pedig a Seine-et-Oise departement tanácsának tagja lett. 1871 óta a bonapartista párt egyik legbuzgóbb hive volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon