az árak állását és hullámzását feltüntető statisztika.
Közgazdasági szemponthól nagyon fontos, miután az egyes termelési ágak helyzete
az általok előállított javak árában jut kifejezésre. A régi időkre visszamenő
Á. felette hiányos; legrégibb és legteljesebb a gabona-ár statisztikája, melyet
a pénz értékváltozásának megállapítására szokás felhasználni. Hazai Á.-nk
nagyon hiányos. Néhány fontosabb őstermék ára jelezve van a Magyar statisztikai
Évkönyv ujabb köteteinek III. füzetében; a budapesti piac hasonnemü árai a
Fővárosi statisztikai havi füzetekben. Általános A.-t képez ujabban, 1883 óta,
az az összeállítás, mely a nemzetközi árúforgalmunk statisztikájában szereplő
árúk, illetve árúcsoportok kereskedelmi értékéről az e célra szervezett
szakértő állandó bizottság által készíttetik. Az értékmegállapítás 1884 óta
félévről félévre történik s a vonatkozó lajstrom, mely nemzetközi forgalmunk
értékének megállapításánál használtatik, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal
által kiadott Magyarország áruforgalma Ausztriával és más országokkal c.
füzetekben tétetik közzé. A hetvenes évek első felében bekövetkezett magas árak
s az azóta beállott jelentékeny árhanyatlás nagy mértékben magára vonta a közfigyelmet
s az Á. segélyével igyekeztek a jelenségek valódi állását s egyúttal okait is
kideríteni. Ami az árhanyatlás mérvét illeti, az Sauerbecknek az angol
stasztikai társaság évkönyvében évről-évre közölt összeállítása szerint 45
fontosabb árúcikknél az 1867-77. évi időközzel szemben következőleg alakult. A
jelzett 11 évi időköz árait 100-nak téve, volt az átlagos ár:
1878. 87
|
1881. 75
|
1884. 76
|
1887. 68
|
1890. 72
|
1879. 83
|
1882. 84
|
1885. 72
|
1888. 70
|
1891. 72
|
1880. 88
|
1883. 82
|
1886. 69
|
1889. 72
|
|
Az árhanyatlás e szerint, az utolsó 3 évet véve, mintegy
28%-nak felelne meg. Soetbeernek a Materialien zur Erläuterung und Beurtheilung
der wirtschaftlichen Edelmetallverhältnisse und der Währungsfrage cimü
tanulmányában közölt, a hamburgi statisztikai hivatal adatain alapuló
ártáblázata, melyet legújabban egészen az 1891. évig kiegészített (Jahrbücher
für Nationalökonomie und Statistik. III. Folge. III. B. 4. H.), 100 árucikk
árjegyzései alapján következő számokat mutat. Ugyancsak az 1867 -77. évek átlag
100-nak téve volt az átlagos ár:
1878. 94
|
1881. 94
|
1884. 87
|
1887. 77
|
1890. 83
|
1879. 91
|
1882. 94
|
1885. 83
|
1888. 77
|
|
1880. 94
|
1882. 93
|
1886. 79
|
1889. 81
|
|
Az árhanyatlás e szerint, az 1889-90. évet véve, mintegy
18%. Ha az összehasonlítás alapján nem a legmagasabb árak idejét, hanem az
1847-50. évet vesszük, mikor még a kaliforniai és ausztráliai aranybányák
felfedezése nem hajtotta fel az árakat: úgy a német kimutatások a legújabb évek
átlagárait alig valamivel mutatják magasabbnak, mint a jelzett éveké volt; az
angol árak a negyvenes években magasabbak voltak, mint a jelenlegiek. Az Á.
által kiderített ezen legújabb árhanyatlás magyarázata iránt eltérők ugyan a
nézetek, de alig vonható kétségbe az a tény, hogy több tényező működött közre e
fejlemény létrehozására. A technika haladása csökkentette a termelési
költségeket és a közlekedési eszközök tökélyesbülésével a szállítás olcsóbb
lőn; az őstermékeket illetőleg a tengerentúli verseny, India és Oroszország
gabonájának beözönlése a nyugateurópai piacokra, az iparcikkeknél a nagyban
való termelés előny el, a gyári üzem általános térfoglalása hatottak az árak
leszállítására. Másrészről az arany iránt való kereslet emelkedése l. Pénz és
Valuta) szintén csökkentőleg kell hogy hatott légyen az árakra bár e hatást
megmérni nem lehet. Az Á. nem adván felvilágosítást a lakásstb. bérekről, a
munkabérről s általában csak a nagykereskedelem áraira vonatkozván: a jelzett
árhanyatlásból még természetesen nem lehet arra következtetni, hogy az élet az
utolsó 15 év alatt egészben olcsóbb lett; annál kevésbbé, mert a folyton
szaporodó szükségletek és közterhek az egyes javak áraiban beállott
mérséklődést bőven ellensulyozhatják.
Forrás: Pallas Nagylexikon