Ártatlanság

Közönséges nyelven jelenti a) valamely vadnak alaptalanságát, p. valakit ártatlanul elitélni; b) általában a bűntől s minden r ossztól való mentességet, a léleknek teljes tisztaságát; ily értelemben különösen az «ártatlan» gyermekkornak járuléka; c) a testnek és léleknek szűzies tisztaságát, amely értelemben tehát az isten 6-ik parancsolatának tökéletes megtartása; végre d) mint teologiai műszó jelenti a bűntelenség azon állapotát, melyben az első emberpár volt a bűnbeesés előtt, s melyben az egész emberi nem maradt volna, ha ősszüleink nem vétkeznek (status ínnocentiae). Ezen állapotban szt. Tamás szerint az emberek különbözők lettek volna ugyan nem, kor, erény,, tudomány, erő, szépség, vérmérséklet, testi nagyság tekintéteben, de azért mindenember testileg és lelkileg fogyatkozás nélkül lett volna. (I. q. 92. l. od. 2. q. 96. 3. 4. c.) Meglett volna a «comnnmismus» (I. qu 98. ad. 3), a szülés fájdalom nélkül (II. II. 91. 164. 2. c. ad 1.); a házasság tisztán mint. természeti szükséglet, a lélekre minden bűnveszély nélkül lett volna (l. II. q. 34. 1. ad 1. III. q. 61. 2. ad 3.).

Á. az esztétikában a naivnak egy árnyalata, amennyiben ez a teljes bűntelenséget, sőt még a. bűnnek nemtudását is magában foglalja. Az Á. a művészet egyik legszebb tárgya; ugy a plasztikában, mint a költészetben főleg gyermekek és szűzleányok képében jelenik meg. Az ecset legfinomabb árnyalatai, a költészet legüdébb lehellete az Á. alakításában nyilatkoznak meg. Annál, ahogy Ráffáel a szűzanyát, Hugó Viktor a gyermekeket festi, tisztább hatást a művészet nem ismer. A szinpadon is a naivák alakításai a legmegragadóbbakhoz és legáltalánosabb hatásuakhoz tartoznak. Az Á. művészi előadásában a szemlesütés már inkább reflektált árnyalat, mig Ráffáel madonnái nyilt, mennyei tisztaságú és nyugalmú pillantásuk által gyakorolnak oly elienállhatatlanúl vonzó hatást.

Forrás: Pallas Nagylexikon