Artevelde

(Artevelle), 1. Jakab van, genti polgár, hatalmas népszónok és a polgárság vezére. Atyja tekintélyes s gazdag posztókereskedő volt, ő maga pedig a sörfőző céhnek tagja. A néppárt élére állván, elkeseredett harcot folytatott II. Lajos flandriai gróf ellen, aki Gent elnyomására törekedett (1338). Miután a franciák Lajos gróf pártjára állottak, A. III. Eduárd angol királlyal kötött szövetséget és oly hatalomra jutott, hogy Flandria vezérének («Ruwaert») nevezték. De midőn arra akarta birni a gentieket, hogy az elűzött Lajos gróf helyett III. Eduárd fiát ismerjék el Flandria grófjának, a francia párt lázadást szított ellene, melynek folyamában a dühöngő nép A.-t 1345 jul. 24. agyonütötte. Hasonló sorsban részesült vagy 70 barátja és híve. A. történetét számos drámairó és regényiró dolgozta föl, ujabban Roquette és Conscience. A. kolosszális ércszobrát (Devigne-Guyo-tól) 1863. állították föl Gentben.

2. A. Fülöp van, az előbbinek fia 1381. állott a gentiek élére. Azon 12 férfiút kiknek főrészük volt atyjának meggyilkoltatásában, kivégeztette. Elvetvén a Lajos gróffal kötött békefeltételeket, 1382. táborba szállott s Lajos grófot máj. 3. Brügge mellett teljesen megverte. Erre úgyszólván egész Flandria az ő pártjára állott, míg a gróf a francia királynál volt kénytelen menedékhelyet keresni. A. a franciák ellen vivott roosbekei csatában esett el 1382 nov. 27. Mindkét A. történetét megirták: Hutton James and Philip van A. (Lond. 1883) és Ashley (u. o. 1883). Kervyn de Lettenhove Hist. de Flandres III. 109 s. k. Wenzelburger, Gesch. d. Niederlande.

Forrás: Pallas Nagylexikon