Artikuláris helyek

azok a magyarországi községek, melyeket az 1681. évi XXVI. t.-c. (artikulus) sorol elő. A nevezett törvénycikk ugyanis kimondja, hogy a királyi rezolucióban felsorolt helységekben a protestánsok istentiszteletöket s általában mindennemű vallásos cselekvényöket szabadon gyakorolhatják, de azokon kivül sehol. E törvénycikk ellen a protestáns rendek óvást tettek, azonban az 1687. évi országgyülés ismét megerősíte, az 1691. évben kiadott a «Explanatio Leopoldina» pedig bővebb magyarázataival még szűkebb korlátokkal látta el, midőn a prof. lelkészeknek egyenesen megtiltá, hogy az A.-n kivül máshol bármilyen vallásos szertartást végezzenek s ugyanakkor a nem A.-n lakó prof. egyháztagokra viszont kimondá, hogy fölkereshetik ugyan az artikuláris helyeken való lelkészeiket, de a helybeli kat. papnak a stólát mégis kötelesek megadni. éppen így intézkedett később az első (1731) «Carolina Resolutio», melyet Mária Terézia is megerősített. Ezt az intézkedést, melyet teljesen még a «Türelmi Rendelet» sem változtatott meg csak az 17901. évi XXVI. t.-c. törölte el. érvényben létének 110 éve alatt kiszámíthatlan veszteségeket és sok szenvedést okozott a hazai protestantizmusnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon