Artois
(ejtsd: artoa), régi grófság Franciaországban, mely valaha
Pikardiával egy tartományt (gouvernement) képezett, jelenleg pedig a Pas de
Calais départementnek főalkatrésze. Az alacsony dombokkal takart síkság
termékeny; folyói az Authie, Cauche, Aa, Lys, Scarpe stb. A. Franciaország
egyik éléstára, termel gabonát, komlót, kerti veteményeket, cukorrépát, lent és
kendert. Buja mezői kedveznek a marha- és juhtenyésztés-nek. Turfa- és
kőszén-telepek vannak az Arden- nektől keletre. Lakosai mintegy átmenetet
képeznek az élénk természetü pikardok és a nyugodtabb természetü flamandok
között. Erős termetü, munkás nép, mely féltékenyen őrzi politikai jogait, amint
régente őrzé kiváltságait. Amellett buzgó katolikusok. Fővárosuk Arras. A., az
atrebátok országa, a rómaiak kezéből átment a frankok kezébe. 863. Vaskaru
Balduin, flandriai gróf, kapta Kopasz Károly leányával. 1180. Fülöp flandriai
gróf az országot unokahugával a hennegaui Izabella kezével nászajándékúl adta
II. Fülöp Ágost francia királynak. IX. Lajos öccse, Róbert kedvéért, grófsággá
emelte A.-t 1237. Később házasság útján a burgundi hercegséghez került. Merész
Károly halála után (1477) XI. Lajos francia király támasztott igényt A.-re; de
a senlisi békében (1493) osztrák Margitnak (Miksa császár leányának) engedte
át. Ez időtől fogva A. az osztrák-spanyol németalföld sorsában osztozkodott. A
harminc éves háborúban Franciaország A. több városát, nevezetesen Arras
fővárosát is elfoglalta; a pirenéi békében pedig (1659) majdnem egész A.-t
kapta a spanyoloktól. A nymwegeni, reyswik-i és utrechti béke értelmében
megmaradt A. Franciaország birtokában, mely aztán A.-t és Pikardiát egy
főgouvernement-ná egyesítette. XV. Lajos, Károly Fülöpnek; harmadik unokájának
adományozta az A. gróf cimet, melyet ez trónraléptéig (1824) viselt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|