Áru
alatt tágabb értelemben mindazt értjük, ami a kereskedelmi
forgalom tárgyát képezi, szűkebb értelemben a pénzt és az értékpapírokat nem
számítjuk az árukhoz. Van ezért árupiac és pénz piac, árutőzsde és értéktőzsde.
Megkülönböztetünk nyersárút v. terményárút, félig kész árút, amilyen a liszt,
bőr, fonalak és a használatra teljesen kész árút. Van ezenkívül kézmű-,
fűszer-, gyarmat-, festek-, rövid-, rőfös stb. árú. Hatósági igazolvánnyal
ellátott házalók a m. korona területen csak oly árucikkeket árulhatnak, melyek
rendőri tekintetekből a házalva árulásból nincsenek ki-, zárva. Ilyenek:
a) mindennemű szesz- és fűszeri, árúk, lepárolt olajok;
b) italneműek;
c) cukor, cukorsütemény, csokoládé, mézeskalács és mindennemű csemegék;
d) gyógykenőcsök és tapaszok, és egyáltalában mindennemű gyógyszerek, szolgáljanak ezek akár emberek, akár állatok gyógyítására;
e) mindennemű méreg, higany és dárdany, az azokból v. ólomból való gyógyszerek;
h) durranó-anyagok, ásványos savak;
k) drágakövek, arany és ezüst, új v. ócska, törve, feldolgozva, v. feldolgozatlanul, érmezve, vagy sem, ércállapotban, v. kiolvasztva, váltópénzek bármely fémből;
l) templomi edények és egyházi szerek;
m) katonai felszereléshez tartozó tárgyak és fegyverek; n) sorsjegyek és hasonló valamely szeren. cserejátékra vonatkozó részjegyek;
o) vm. állami egyedáruság tárgyai.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|