Áruminta

az árúnak oly része (csekély mennyisége), melyből az egészre lehet következtetni. A termelő vagy a nagykereskedő oly célból küldi fogyasztóinak, vagy a közvetítő kereskedőknek, hogy ezek a tőle beszerezhető áru minőségével megismerkedvén, vele üzleti összeköttetésbe lépjenek. Az árumintákat csekély súlyuk és kiterjedésöknél fogva túlnyomóan postán szokták szétküldeni, ahol e néven külön díjkedvezményes küldeményfajt képeznek, mely az idevágó közgazdasági és postaszolgálati követelményekhez mérten következő feltételek alá esik: Súlya a 350 g.-ot (Németországba a 250 g.-ot), kiterjedése pedig a három irányban a 10, 20 illetve a 30 cmt nem haladhatja túl (tekercsáruminta nem lehet hosszabb 30 és vastagabb 15 cm.-nél); áruértéke (valeur marchande) nem lehet: levelezésszerű közleményeket nem tartalmazhat, de a feladó címét, gyári jegyeket, folyó számokat, árakat, súlyt, kiterjedést, egyéb mértékeket, nemkülönben adatokat az árú származása. természete és készletére nézve szabad közölni; végül a postai ellenőrzés szempontjából akként kell burkolni (zacskóba, dobozba, nyitott borítékba stb.):hogy tartalma könnyen megvizsgálható legyen. Élő méhek, továbbá folyadékok, zsír- és festőanyagok, vegyi- és festőtermékek csak meghatározott csomagolási feltételek mellett szállíthatók postai árumintaként. Az előző feltételeknek meg nem felelő árumintákat a posta nem szállítja. Az áruminta viteldíja: 50 g.-ig 2 kr., 250 g.-ig 5 kr. és 350 g.-ig 10 kr.: express, továbbá ajánlva és térti vevény mellett is küldhető. A díjakat levéljegyekben a feladáskor kell lefizetni. Ha a feladó a díjnak csak egy részét rótta le, a címzettől a díjkülönbözet kétszeresét szedik. Bérmentetlenül az árumintát egyáltalán nem szállítják. Ausztriába s a megszállott tartományokba ugyanezen díjak járnak érte, csak a 2 kros tétel hiányzik. Németországba a dij egysége 5 kr. Máshová a külföldre az áruminta dija 50 g.-onkint 3 kr.

Forrás: Pallas Nagylexikon