Árva Liptói mészkőhegység

a Központi Kárpátoknak Árva- és Liptómegye határán emelkedő legnyugatibb tagja, melyet nyugaton és Északon az Árva völgye és a Sztudena völgye, délen a liptói lapály határol, keleten pedig a kvacsáni völgy s a Huti és Zuberec közti mély nyereg (900 m.) a Liptói havasoktól választ el. Nyugati, az Árva torkolatához közeleső, részében a sziklás Sip (1169 m.) emelkedik, odább keletre azonban a gerinc lelapol s Komjátna és Zsaskó községek közt 608 méterig száll le s ez a Központi Kárpátok főgerincének legmélyebb pontja. A Bresztova-nyergen (730 m.) túl a gerinc hirtelenül emelkedik s a Chosban (1613 m. l. azt) éri el legnagyobb magasságát. A főgerinc, innen ÉK-i irányban széles háttal hozódik tovább elválasztva az Árva és a Vág vizeit; míg é felé a délárvai felföldre támaszkodik, amelyből észrevétlenül emelkedik fel, dél felé kinyuló s mély szaggatott völgyek által (Kvacsáni völgy, Prószéki völgy) elválasztott mellékágai a gerinc magasságán jóval túlemelkedve (Prószéki hegy 1373 m., Magura 1168 m., Lomno 1278 m.), meredek sziklafalakkal ereszkednek a liptói lapály felé. A hegység főleg mészkőből és dolomitból áll, alapját azonban vörös homokkő és már a képezi. A dolomit-övtől É-ra elterülő vidék az Árva és Sztudena völgyéig főleg eocénkorbeli (Flysch) képződményekből áll. Helyenkint vasércek nyomaira akadtak, de ezek kiak-názása abbamaradt. A hegység északi részeiben számos apró község fekszik; déli rövid s keskeny völgyeinek csak a lapályra való nyitásán van nehány község. Lásd Thirring, Az Árva-Liptói mészkőhegység (Magy. Kárpátegyesület XIV. évk. 1887.

Forrás: Pallas Nagylexikon