Árvaházak

oly nevelőintézetek, amelyekben árva, szülőtlen gyermekek nevelést, oktatást és teljes ellátást, gondozást nyernek. Az árvák elhagyatott állapotára főleg a kereszténység fordított nagy figyelmet, amennyiben az egyházi előljárók eleinte egyes tehetősebb csaladoknál helyeztek el őket, mig később közösen történő neveltetésükről is gondoskodtak. Augsburgban már 1572-ben létezett ilyen nevelőintézet árva gyermekek számára, de ezen iskolákra tartós befolyást csak Francke volt képes gyakorolni az 1698-ban általa kezdeményezett és később világhirre emelkedett árvaházával, melynek többi közt saját könyvnyomdája és kiadóhivatala is van. Különösen sok az árvaház Svájcban és Angliában. Hazánkban Mária Terézia 1768-ban Nagy-Szebenben, Kassán, és Debrecenben alapított ilyeneket kar; árvák számára. Századunk első felében, különösen katol. főpapjaink karolják fel ezen áldásos eszmét, mely napjainkban már számos, valóban közhasznu felekezeti és általános jellegü intézetben valósult meg. Nevezetesebb árvaházakat alapítottak: Nagyváradon Salamon József, Zsolnán Vurm József nyitrai püspök, Keszthelyen Fehér György kanonok, Pozsegán Alagovich Sándor, Veszprémben Zsolnay Dávid, Hornyik János és Hertelendy Gáspár, Egerben b. Fischer és Foglár, Pécsett Passán Ignác, Kalocsán Klobusiczky Péter, Kőszegen Kelcz Imre, Eperjesen Schuster Konstantin, Szegszárdon b. Augusz, Szombathelyen Nagy Sándor, Gyulán Wenckheim Krisztina grófnő, Székes-Fehérvárott Simor, Szécsényben és Bácsban Haynald stb. Budapesten vannak elhelyezve: a magyar gazdasszonyok orsz. egyletének árvaháza, a fő- és székvárosnak Josefinuma és Elisabethinuma, a Máriaintézet, a protestánsok, izraeliták és a tanítók árvaházai. Van még árvaház, M.-Vásárhely, Kolozsvár, Kézdi-Vásárhely, Debrecen, Szabadka, Kassa, Szeged, Sz.-Fehérvár, Szatmár, Lőcse, Sopron, Arad, Győr Pozsony Eger Nagy-Várad Temesvár és egyéb városokban. összes számuk 68, mintegy 3000 növendékkel. Egyesek «Szeretetház» nevet viselnek (Balaton-Füreden, Budapesten, Iglón). Kisdedek (3-4 évesek) számára a budapesti s hódmezővásárhelyi kisdedóvodák mellett vannak ilyenek. Ezen intézetek részben Molnár Aladár kezdeményezésére akként vannak berendezve, hogy a tanulók az elemi oktatás mellett a kézi ügyességben, kézi munkában is gyakoroltatnak, hogy jövő életpályájukra célszerüen előkészíttessenek. Árvaházaink azonban nagyobbása még napjainkban is csak az általános neveléssel és oktatással foglalkoznak és a tankötelezettségnek eleget tett tanulóikat elbocsátják, pedig a munkára való korai szoktatás van hivatva arra, hogy áztala az árvák a társadalom hasznos és munkás tagjaivá legyenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon