Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Árvamegye... ----

Magyar Magyar Német Német
Árvamegye... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Árvamegye

Magyarország régi dunáninneni kerületének egyik me gyéje, hazánklegészakibb, Tréncsén-, Turóc-, Liptó megyétől és Galiciától határoltmegyéje, mely négyszög-alakban, egytömeg ben terül el s 2077.42 km2 területü. Egyike hazánk leghegyesebb, legzordabb s legszegényebb megyéinek, melyet az Árva völ gyének ÉK-DNy irányú völgyelése két részre oszt.

E völgy, a megye keleti részében terjedelmes, részben mocsaras (Bori) fensikká (660-680 m.) terül s tőle É-ra a Magyar-Morva határhegység vagyis az északnyugati Kárpátok egyes csoportjai emelkednek, melyek Galicia felé természetes határt alkotnak; ilyen a Babiagura (1725 m.), tovább Ny felé a polhorai hágón (809 m.) túl a Pilszko (1557 m.) a Novoty-i nyergen (845 m.) tul az Osszus (1069 m.), míg a Fehér-Árva-völgyétől délre a Parács (1326 m.) s az ehhez csatlakozó Árvai Magurának (1345 m.) a Fehér- és Fekete-Árva völgy közti hosszú hegytömege terül el. Ennek, csak a zázrivai harántvölgytől elválasztott DNy-i folytatása a Kis-Fátra hegység, melynek két jelentékeny csúcsa (Roszugyec 1606 m., Stoh 1608 m.) a megye nyugati határán emelkedik. Az Árva völgyétől D-re az Árva-Liptói mészkőhegység (l. azt) a Chocs-heggyel (1613 m.) s ennek keleti folytatásaként a Liptói havasoknak (l. azt) a Banikov-val 2178 méterig emelkedő zord ormai emelkednek. A hegységek nagy része magasságnál fogva az év nagy részében hóval van takarva s zordságánál fogva mezőgazdasági kulturára alkalmatlan. A megyét harántút hasító Árva folyó a megye vízereinek egyedüli gyüjtőjét képezi mivel a természetes határok gyanánt emelkedő hegységek összes völgyei az Árva felé nyulnak; a Liptói havasokban a Rohács táján több alpesi tavat találunk, a keleti fensíkon elterjedő Bori mocsarakban pedig újabban tőzeget vágnak. A megye éghajlata igen zord, a mezei munka csak későn kezdődik s a marhát a kiterjedt havasi legelökre csak juniusban hajthatják ki, a gabonát csak augusztusban aratják le s a búza csakis a megye melegebb déli völgyeiben érik meg. Dr. Weszelovszky szerint közepes évi hőmérséklete +5.4° C., a szélsőségek plusz 34.2 és -34.4° C.; juliusban +16.4°, januárban -5.2° C. a közepes hömérsék; nem ritka az az eset, hogy a hőmérő a nyári hónapokban is a fagypont alá sülyed. A csapadék évi átlagos mennyisége 874 mm.

Ezen bár egészséges, de felette zord éghajlat a mezőgazdaságnak éppenséggel nem kedvez, mihez még a talaj köves, terméketlen volta is hozzájárul; butát és rozsot csak Alsó-Kubin és Nagyfalu táján termesztenek; nagy mennyiségben termesztenek ikricát, melynek szeme a rozshoz hasonló s melynek a nagyobb hideg sem árt, árpát, hajdínát, de különösen sok zabot, mely a burgonyával együtt a szegény népnek fő élelmiszere; köles, kukorica és dohány nem terem, de annál több len, melyből gyolcsot szőnek. Hüvelyes vetemény bár kevés terem, de híres a pribisi borsó; káposzta, répa, saláta, retek s egyéb zöldség bővében van. A megye termékei mindamellett alig képesek a nép táplálására, s ha rossz a termés, éhség sujtja a lakosokat, mint 1892 tavaszán. Gyümölcs is nagyon kevés terem; az alma, körte és szilva az Árva mélyebb völgyében sem érik meg teljesen. A megye termőterülete összesen 194,397 hektár, miből 81,146 ha. Szántóföld, 880 ha. kert. 20,525 ha: rét és kaszáló és 25,712 ha. legelő. Az erdők kiterjedése 66,134 ha., miből csak 3219 ha. lomberdő, a többi mind fenyves; az erdőket főleg jegenye-, lúc- és vörösfenyők képezik, magasabb helyeken gyalogfenyő (törpefenyő) is előfordul, melyből a lakosok a borovicskát készítik; helyenkint tiszafa is fordul elő. Az erdők kezelése különösen az árvai közbirtokosság uradalmán, melyhez az erdőségek fele (30,714 hektár) tartozik. mintaszerü s úgy a kezelés, mint a fakereskedés a lakosság nagy részének szolgáltat kenyeret. A kiterjedt havasi legelők illatos füveikkel a juhtenyésztést nagyban előmozdítjuk, utóbbit azonban a lakosság nem annyira a gyapjú, mint a tej kedvéért űzi, melyből hires sajtot és túrót készít; 1880-ban 19,707 magyar juh, 1060 birka s 1778 kecske találtatott a megyében, 1884-ben ellenben 32,222 db. juh, mi a juhtenyésztés gyarapodásáról tanuskodik. A szarvasmarha apró és nem jó, de sok tejet ad, a marhatenyésztés és annak nemesítéséről a tót lakosság tudni sem akar; 1880. volt a megye területén 3812 magyar fajtájú és 42839 szines fajtájú szarvasmarha, ezenkivül 457 hizómarha, 1884-ben azonban mindössze csak 35,113 db. szarvasmarha. A lótenyésztés (7933 ló) a kincstári két méntelep nemesítő hatása folytán Jablonka vidékén némi lendületet vesz. A sertés megyeszerte kitünő eredménnyel tenyésztetik s finom fajánál fogva főleg a megye alsó vidékén nagy keresletnek örvend; a sertésállomány hanyatlását (9419 db.) a minőség javulása ellensulyozza. Fontosabb a vadászat; a megye magasabb hegységeiben medve, farkas, hiuz, vadmacska, róka, nyest, vadkan, őz, sőt zerge is előfordul; a ragadozó szárnyasok közül a magasabb hegyekben havasi sas, saskeselyű, többféle sólyom; továbbá nagy mennyiségben hó- és nyírfajd, fogoly, fürj, húros madár, rigó, gerlice, erdei szalonka, vadkacsa és vadlúd. Halakban a megye folyóvizei igen gazdagok; a pisztráng a tisztább vizekben (különösen a Sztudenában) igen gyakori; előfordul még a lazac, ángolna, csuka, sügér, compó stb. Az árvai uradalom 1875-ben Zázrivában haltenyésztést kezdeményezett, mely szép sikert ért el. Ásványokban a megye nagyon szegény; silány vasérc Malatinán, Habovkán, Zuberecen, Hámriban és Oszada mellett, barna kőszén Stepanó és Usztya mellett találtatik; ásványos forrásai közül csupán a polhorái konyhasós viz érdemel említést. A Szlanica, Usztya, Jablonka és Chizne melletti tőzegtelepek igen jó tüzelőanyagot szolgáltatnak.

Lakossága

az elmult husz év alatt alig növekedett; száma (1891) 84,820 (1 km2-re 41), kik közt 773 (1881: 368) magyar, 1918 német és 81,600 tót van; vallás szerint 74,892 katolikus, 7153 ágostai és 2742 zsidó. A nép erős, izmos s szálas termetü, míg a námesztói járásbeli havasaljai ujabb (Thurzó idejebeli) telepek lakói középnagyságuak, inkább elsatnyultak. A nép szorgalmas és nnmkás, földjeit gonddal műveli, nyáron lejár a Tisza és Duna környékére dolgozni, az erdőkben szálfákat, léceket, deszkákat, karókat, zsindelyeket, faedényeket készít, melyeket tutajokon levisz egészen Komáromig és Budapestig; a főkikötőhely, hol minden megyebeli tutaj megállapodik, Kralován a Vág és Árva összefolyásánál van. Fontosabb foglalkozás a vászonszövés és fehérítes, mely annyira elterjedt, hogy a námesztói és trsztenai járásokban még a férfiak is szőnek és fonnak; jobbára közönséges vásznat és gyolcsot készítenek, ennél finomabb a becses trsztenai gyolcs. Námesztó környékén azelőtt kiterjedt kereskedést üztek vászonnal s az árvai gyolcsos tótok nemcsak az Alföldet, hanem a külföldet is bejárták árúikkal s ily úton szép vagyonra tettek szert; volt idő, midőn Á. egyik faluja Szerbiát, egy másik Bulgáriát járta be gyolcsárúival, sőt a század harmincas éveiben egy zubrohlavai gyolcsos tótnak Alexandriában volt gyolcsraktára;. akkor a nép maga termelte a kendert és lent s maga fonta és szőtte ruháit s fehérnemüit, míg ma a gyári munka, mit a vásáron csekély pénzért megvesz, a régi iparággal s kereseti forrással együtt a régi népviseletet is, kiszorítja. A juhok és kecskék gyapjából azonban még ma is készítenek halinát és pokrócokat. Á. megyében a sör- és pálinkafőzés is elterjedt, a pálinka itt is anyagilag és erkölcsileg, tönkreteszi a népet; cserépedényt Oszadában égetnek, durva posztót és szűrt Zuberec, Lomna, Habovka, Lipnica és Zábidó községekben szőnek. A gyáripar igen jelentéktelen nehány gőzfürészre szorítkozik. A. közlekedésének egyetlen számbavehető eszköze a kassa-oderbergi vasútvonal, mely a megyének DNy-i sarkát szeli, ahol Kralován egyetlen vasúti állomása. A forgalom innen a kitünő karban tartott országutakon tengelyen megy tovább az Árva völgyén Alsó-Kubin és Trsztena érintésével Galicia felé, egyfelől a poihorai, másfelől a liszai hágón át; egy harmadik vonal Jablonka felől keleti irányban Neumarkt felé megy végül Alsó-Kubinból a bresztovai horpadáson át Rózsahegyre vonul az országút.

A lakosság a szellemi műveltség

csekély fokán áll; habár a megye 97 községe közül 84-nek helyben van iskolája, a többi pedig a szomszédos községek iskoláiba küldi gyermekeit, s a (1890) 14,89 tanköteles gyermek közül csak 1722 (11.6%) nem jár iskolába, mégis, mivel a rendszeres isko láztatás csak az utolsó évtizedekben vette kezdetét. a lakosság 35%-a (1881) 11,948 irni s olvasni nem tud. A megyében összesen 108 elemi iskola van (ezek közt 4 állami), továbbá 4 kisdedóvó, 2 polgári iskola, 1 kir. algimnázium (Trsztena) s 1 iparostanulói (ismétlő) tanfolyam (Alsó-Kubin); AlsóKubinban nyilv. (Csaplovics-féle) könyvtár van.

Közigazgatási beosztás

Á. 4 járásra oszlik: ezek:

A megyében összesen 97 község van melyek közül csak négynek van 2000-nél több lakosa (legnépesebb Jablonka 3243 lakossal). Székhelye AlsóKubin. Az országgyülésbe Á. két képviselőt küld. Egyházi tekintetben az egész megye a szepesi püspöki egyházmegye és az egri egyháztartomány alá tartozik; a róm. kar. anyaegyházak száma 40; a 6 evang. anyaegyház a dunáninneni, a 3 reform. fiókegyház a dunántuli egyházkerülethez tartozik; a megyében van 4 izraelita anyakönyvi hivatal. Törvénykezési szempontból a megye területén levő 3 (telekkönyvi hatáskörrel felruházott) járásbiróság (Alsó-Kubin, Námesztó, Trszténa) a rózsahegyi törvényszék s a pozsonyi kit. itélőtábla kerületéhez tartozik; Alsó-Kubinban kit. közjegyző van. Az egész megye a 71. cs. és k. hadkiegészítő parancsnokság, a 15. honvédgyalogezred, a liptó-szt.-miklósi csendőrségi szakaszparancsnokság alá tartozik. Alsó-Kubinban pénzügyigazgatóság, adóhivatal és pénzügyőrség székel. A megye a besztercebányai ipar- és keresk. kamara területéhez, a pozsonyi posta- és távirda-igazgatósági kerülethez s a lőcsei közúti kerületi felügyelő alá tartozik; az államépítészeti hivatal Alsó-Kubinban van. Földművelési szempontból a turóc-szt.-mártoni erdőfelügyelőség alá tartozik; az állami kezelésbe vett községi erdők kezelésével megbizott hivatal Alsó-Kubinban, az alája rendelt erdőgondnokság Turdosinban székel. A megye a kassai kulturmérnöki kerülethez van beosztva. 4 gyógyszertára van.

Története.

Magyarország alapítása előtt a Fátra és Beszkidek közti föld neve Orava (horava = hegyes) volt miből az Árva szó származik; mégazután is sokáig őserdő borította. A megye alapítása elején csak királyi erdőség és kerület volt, mely hol Liptó- hol Turóc-, de tulnyomóan az akkor nagy Zólyommegyéhez tartozott. Mint megyét csak a XIV. században kezdik emlegetni, az alispánok sora 1375. évben kezdődik, de ezek egyúttal Árva várának várnagyjai is. S ezótamegye és vár sorsa szorosan összefügg. Minthogy kezdetben még a megyei intezmény szervezetére hiányzott a nemesség, a megye legnagyobb része állandóan a várhoz tartozott s birtokos nemes családainak száma igen kevés volt. 1606-ban Thurzó György Árvamegye örökös főispánja lett; halála után neje, majd annak halála után leányai viseltek a cimet, míg megegyezésökkel az 1648-ban Tököly Istvánra ruháztatott; ő volt az utolsó árvai örökös főispán. A szabadságharcra bekövetkezett 12 évi provizórium alatt Árva egyesítve volt Liptóval. 1861 óta ismét önálló törvényhatóság. Lásd Árvavár történetét is.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is