Árzén oxidjai

Az árzén 2 oxidja ismeretes: az árzéntrioxid (As₂O₃ v. As₄O₆) és az árzénpentaoxid (As₂O₅). Az árzéntrioxid (árzenikum, fehér árzenikum, arsenicum album) a természetben is előfordul (árzénvirág); árzéntartalmú ércekből, leggyakrabban árzenopiritből (FeAsS) készül, amelyet levegőáramban izzítanak és a fejlődő gőzöket falazott csatornákba vezetik. Ilyenkor a vas. az árzén és a kén oxidálódnak; a vasoxid visszamarad, a kéndioxid elillan, míg az árzéntrioxid a csatorna falaira kristályos poralakban lerakódik. A még tisztátalan árzéntrioxidot vasedényekben való szublimáció utján megtisztítják, majd hirtelen felhevítik, amidőn megolva és a kihüléskor átlátszó, üvegszerü tömegként marad meg. amely azonban idővel porcellánszerüvé válik (üveg- és porceilánszerü módosulat). Az árzéntrioxid dimorf: szabályos és rombos. Az üvegszerü (amorf fajsúlya = 3,738, a porcellánszerüé (kristályos) = 3,689. A két módosulat víz-ben való oldhatóságra nézve is különbözik, mert míg az egyik (az amort 25 súlyrész hideg vizben feloldódik, addig a másik (a kristályos) feloldására 80 sr. víz szükséges, Gőzének sűrüségéből következik, hogy gőzalakban molekula-súlya 396 vagyis képlete: As₄O₆. Az árzéntrioxid gyöngén savanyú vizes oldatában az árzénessav H₃AsO₄ jelenlétét kell feltételeznünk; így tehát az árzéntrioxid az árzénessav anhidridje. Igen erős méreg, amelyből már 0,1 g. halált okozhat; lassacskán azonban megszokhatjuk úgy hogy a különben halált okozó adagnak észrevehető hatása nincsen. Árzénpentoxid az árzéntrioxidból készül úgy, hogy erős oxidáló szerekkel (p. salétromsav) melegítik. Fehér tömeg, mely vízben nehezen oldódik; vizes oldatát árzénsavnak (H₃AsO₄) tekintjük. Ez is erős méreg, de gyengébb az előbbinél.

Forrás: Pallas Nagylexikon