Arzenopirit
szulfid ásvány, összetétele kénarzénvas(FeA2-t-FeS2);
kristályrendszere rombos, rövid vagy hosszú oszlopos kristályokban, leginkább
azonban kristályosan szemcsés, ritkábban szálas halmazokban. Ezüstfehér,
acélszürke, fémfényü; K. 5.5-6; fs.5,8-6,2. Némely termőhelyén egy kevés
ezüstöt és aranyat is tartalmaz; az ezüsttartalmu A. neve fehérérc (Weisserz).
Vannak kobalt tartalmuak is; melyek átmenetet képeznek a ritka glaukodot
ásványhoz, mely kénarzén-kobalt (Co FeAs2+CoFeS2).
Elmállva skorodittá vagy még gyakrabban pittizit-té lesz, sokszor találni
pirittel együtt. Az A. elterjedt ásvány; igen fontos érce az arzénnek,
arzénsavat meg auripigmentet is gyártanak belőle. Teléreket vagy tömzsöket
képez. Nálunk Csiklován, Oravicán (Krassó-Szörénym.) nagyobb mennyiségben,
azonkivül Rodnán (Beszterce-Nógrádm.), Nagyágon, Verespatakon fordul elő.
Külföldi lelőhelyei: Freiberg (Szászország), Skutterud (Norvégia), Csehország
(Joachimsthal, Schlackenwald) stb. A plinian (Breithaupt megnevezése Plinius
után) nem egyéb mint arzénopirit, úgyszintén a geierit, melynek azonban nagyobb
arzéntartaimá van, a danait (Dana után) kobalttartalmú és átmenetet képez a
glaukodothoz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|