Árzénsavak és sói

Az árzénsavak az árzéntrioxid (As₂Os₃) és az árzénpentoxid (As₂O₅) savanhidridekből származnak, ha ezek vizzel kémiailag egyesülnek.

As₂O₃ + 3H₂O = 2H₃AsO₃ (ortoárzénessav)

As₂O₃ + H₂O = 2H As O₂ (metaárzénessav)

As₂O₅ + 3H₂O =. 2H₃AsO₄ (ortoárzénsav)

As₂O₅ + 2H3O = H₄As₂O₇ (piroárzénsav)

As₂O₅ +H₂O = 2H AsO₃ (metaárzénsav)

Az ortoárzénessav tiszta állapotban nem ismeretes, azonban az árzéntrioxid vizes oldatában a sav jelenlétét feltételezhetjük, mivel savi kémhatásu. Sói az ortoárzénessav sók v. ortoarzenitek. Közülök legismertebb az ortoárzénessavas ezüst. mely vegyület sárga csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát és árzénessav-oldat elegyéhez ammoniát csepegtetünk. A metaárzénessav szabad állapotban nem ismeretes, sói azonban előállíthatók. Legfontosabbak a metaárzénessavas kálium (KAsO₂)és a savanyú metaárzénessavas kálium (KAsO₂ HAsO₂ + H₂O). Utóbbi vegyület kristályos csapadék alakjában leválik, ha kálium hidroxidhoz fölös arzénessav-oldatot öntünk és a folyadékhoz tömény borszeszt elegyítünk. E vegyület kálium karbonát oldattal való pállításkor szabalyos sóvá (KAsO₂) alakul. A Solutio arsenicalis Fowleri gyógyszer lényegében metaárzénessavas kálium-oldat. A meta-árzénessav bárium, kálcium, nátrium és ólom sója is elő van állítva. Az ortoárzénsav előállítható árzéntrioxidból, ha azt salétromsavval pállítjuk, a tömény oldatából az erős lehűtéskor színtelen kristályokban kiválik, amelyek még egy fél molekula kristályvizet tartalmaznak. A 100°-on való szárításkor kristály vizét elveszti. Hosszabb időn át 150°-on hevítve lriroárzénsavvá alakul át, 200°-re hevítve pedig piroárzénsavvá. Az árzénsavak kémiai sajátságaikra nézve a megfelelő foszforsavakhoz nagyon hasonlóak, a megfelelő árzénsav- és foszforsavsók izomorfok is egymással. Alaposabban az ortoárzénsavsók vagy ortoárzénátok vannak tanulmányozva. Az ortoárzénsav 3 alju sav lévén, 2 savanyú és 1 szabályos sót képez; igy 3 nátrium sóját ismerjük; ezek a szabályos nátriumárzénát (Na₃AsO₄), dinatrium hidroárzénát (Na₂HAsO₄) és a nátriumdihidroárzenát (NaH₂AsO₄). Az elsőt nátriumkarbonát és árzénpentaxid elegyének izzítása útján kaphatjuk; igen tömény oldatából 12 molekula kristályvizzel válik ki. A második előállítható úgy, hogy árzénsav oldatát nátrium-karbonáttal telítjük; hosszabb állás után a só szintén 12 molekula kristályvizzel kikristályosodik. A harmadik só is árzénsavoldatból készül, amelyhez csak annyi nátrium karbonát-oldatot elegyítünk, hogy próbája klórbáriumtól még nem ad csapadékot. Az oldatot besűrítve a kihüléskor 1 molekula kristály vizzel kikristályosodik. Hasonló módon előállíthatok a kálium sói is. Az ortoárzénsavas ezüst (Ag₃AsO₄) vörösbarna szinü csapadék alakjában leválik, ha az ortoárzénsav szabályos alkáli sója oldatához ezüst nitrátoldatot elegyítünk. Az ortoárzénsav mágnézium ammonium sója (H₄N . MgAsO₄ -+-6H₂O) a megfelelő foszforsavsóhoz nagyon hasonló; a hevítéskor piroárzénsavas magnéziummá alakul. Az ortoárzénsavas réz több zöld festékben foglaltatik; ilyenek a Scheele-féle zöld, a schweinfurt-i zöld, melyek éppen árzéntartalmuknál fogva fölötte mérgesek.

Forrás: Pallas Nagylexikon