Arzis

(gör., emelkedés), erős ütemrész, a verslábnak (v. ütemnek) az a része, melyben a lüktető erő van; ellentéte a tézis (letevés) vagyis a gyönge ütemrész. Maguk a görögök e két műszót éppen megfordítva használták, mert ők a láb mozgását jelölték velök; mivel a lábbal való taktusverésnél v. menet közben az erős ütemrészre történik a láb letevése és a gyönge ütemrész alatt történik a felemelés, azért ők amazt nevezték tézisnek, ezt pedig A.-nak. A latin grammatikusok azonban félreértésből a hang emelésére és leszállására vonatkoztatták e műszókat, melyek ilyformán szerepet cseréltek. Bentley ezt a használatot szentesítette s ez van mainap is érvényben. L. Ütem.

Forrás: Pallas Nagylexikon