As

(lat.), a rómaiaknál az az egység, mely 12 részre osztható, első sorban a sulyegység, a libra = 327,45 g. Az as részei a következők: 11/12 = deum; 5/6 = dextans; 3/4 = dodrans; 2/3= bes; 7/12 = septum; 1/2 = semis; 5/2 = quincum; 1/3 = triens; 1/4 = quadrans; 1/6 = sextans; 1/12 = uncia; 1/24 = semuncia; 1/48 = sicilicus; 1/72 = sextula; 1/96 = drachma; 1/288= scripulum; 1/576 = obolus; 1/1728 = siliqua. A legrégibb római pénzegység szintén as volt, de sulya legfeljebb 10 unciának felelt meg, bronzból készült, rajta eleinte állatok voltak kiverve. Későbben sulya többszörösen csökkent, mig végre váltópénz lett belőle. Az as-on kivül a semis, triens, quadrans és az uncia is pénzül szolgált; valamennyin az egyik oldalon Róma cimere, a hajóorr volt alkalmazva, s e mellett egy vagy több pont, az unciák száma szerint, a másik oldalon az asnál a kétarcu Janus, a semisnél Juppiter, a triensnél Minerva, a quadransnál Hercules, a sextansnál Mercurius, az unciánál Róma.

Forrás: Pallas Nagylexikon