Ásitás

Az arcizmok görcsös összehúzódásában áll, miközben a szájat erősen kinyitjuk és tartós belélekzés után rövidebb kilélegzést végzünk. Ennek megfelelőleg szerepelnek itt az arcizmokat beidegző:arcideg; valamint a lélekzést fantartó idegek egész sora, igy nevezetesen a rekeszideg, a bordaemeló izmokat beidegző idegek, valamint a gégefő mozgását eszközlő idegek is. Leggyakoribb oka az álmosság és unalom valamint az idegrendszer kimerült állapota. Éhezö, bizonyos betegségekben szenvedő egyének is gyakran ásítanak. Igy észleltek gyakori ásítást váltólázban. migraineben szenvedő egyéneknél: agybeteg, hisztériás egyének nem ritkán valóságos ásító görcsben szenvednek. Az Á. sokszor bekövetkezik akkor is, ha ásításról beszélünk, v. ha mást látunk ásítani: az utóbbi nyilván reflex tünemény.

Forrás: Pallas Nagylexikon