Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Asklépios... ----

Magyar Magyar Német Német
Asklépios... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Asklépios

(lat. Aesculapius, ősibb görog alakjában Aisklapios), a helléneknek gyógyitó istenök, Apollón fia. A monda szerint Korónis, Asklépiossal méhében járva, apja vendégének; Ischysnek kedvéért Apollónhoz hűtlen lett. Ez egy hollótól megtudván a történteket, Artemissel megöleti Korónist s a. fiegyák népének nagy részét. A gyermek A.-t az apa az anyai ölből kiveszi és Cheirón kentauros gondjaira bizza. A balhirt hozott hollót pedig, melynek eddigelé fehér tollazata volt, fekete tollú madárrá változtatta. Mig magát A.-t a költők hérosznak fogják fel, kit Zeus villámával sujt, mert embereket halottakból feltámasztott, a néphit A.-ban mindenkoron jóltevő istenét látta. Eredetileg a tesszáliai fiegyák és lapitáknak törzsistenük volt,. még pedig jósistenök. Idővel azonban rokon istenségi vónásai miatt Apollónnal hozatott kapcsolatba s fejlődött ki kizárólagos gyógyító istenséggé. Kultuszának legrégibb helyeiként a tesszáliai Trikka, Lakereia, Larissa, Magnézia, Ferai és Krannón emlittetnek. honnan előbb Beóciába. hol Lebadeia és Orchomenoszban tisztelték, az. után Fókisz tartományba(Panopensba), majd Argoliszba (Epidaurosz) és Arkádiába szivárgott be tisztelete. A hellénizmus virágzása korában Epidaurosz és Kósz szigete voltak az A.-kultusznak leghirnevesebb székhelyei, a római császári érában pedig Pergamosz városa. Tisztelete az asklépiadák testületének kezében volt s az Asklépieia ünnepek alkalmával nyert általános kifejezést.

Ősi időkben valószinüleg a kigyóból való jövendőmondással igazították utba az ásklépiadák az istenség elé járulókat, míg a. történeti idökben álomlátás és álomfejtés által tudatták a szentélyhez zarándoklókkal felgyógyulásuknak módjait. Az inkubáció elött alávetette magát a beteg az előirt tisztulási eljárásnak. Maga az inkubáció abban állott, hogy a beteg a szentélyben v. annak közelében aludni feküdt s álmában gyógyulása módját v. határozottan v. csak a papoktól megfejtendő alakban tudta meg. A szentélyek mindig a vidék legegészségesebb pontján állottak, hacsak lehetett tiszta friss forrásviz tőszomszédságában. A fürdőnek bennök jelentékeny szerepe volt. A. nejéül Epioné, héroszfiaiúl Podaleiriós és Machaón, egyéb gyermekeiül (csupa fogalom-megszemélyesítés) Hygieia Panakeia, leró stb. emlittetnek. Fő-mellékneve Sótér (a megváltó, megmentő), attributumai többek közt a pálca és kigyó, legfőkópen pedig egy a pálcán körültekerőző kigyó. Neve jelentésével nincsenek tisztában.

A művészet A.-szel szivesen foglalkozott. Irásbeli hagyományok tanusága szerint több nevezetes görög szobrász jelenítette meg A.-t. így Kalamis (szakálltalanul, trónon ülve), Alkamenés (Mantineia számára),-Skopás (párosan Hygieiával, mi ígen kedvellés gyakori alakítássá lőn), az ifjabb Kephisodoros, Nikeratos.

Ábrázolták állva és trónon ülve: Az álló Ásklépiosábrázolásoknál az isten v. kigyótól körültekerőzött. hosszú botjára:támaszkodik vagy rövid botot tart kezében. (mint p. az ábrán látható, Berlinben őrzött bronze-szobrocskán, melyben a betegre részvéttel tekintő orvos van megjelenítve). A trónon ülő A.-szobroknál az A.-pálca szintén elengedhetetlen járulék. Egyébként ez utóbbi fejté alakítására épp úgy, mint az arc és fő ábrázolására nagy hatással volt a Zeus-ideál, mit akként magyarázhatunk meg, hogy betegségben az orvos istenbe és a legfőbb olimposzi istenségbe, a világ urába helyezett remény és bizalom közel hozta egymáshoz a két istenségről való ideált a hellének teremtő és alakító képzelmében. Ez állítást igen jól szemlélteti a második ábrán bemutatott a Brit Muzeumban (a Mausoleum room-ban) őrzött ú. n. mélosi Á.-fő.

De míg a Zeusfejekben inkább a hatalomtól és erőtől származó nyugodtságot érzékeltették,. addig az A.-fejeken a biztató, segítséget igérő pillantásával megnyugtató, enyhe arcvonásu istenséget szemléltették. Ily Asklépiosfejek vannak a Louvre-ben, a Vatikánban, a Villa Albaniban, a müncheni gliptotékában, A.-t ábrázoló domboru művek különösen az athéni Asklépieionról Athénben, a Vatikánban stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is