Aspirata

(lat.): hehezetes vagyis h-val ejtett hang, minők némely nyelvekben: kh, th, ph. Ezeket ejtik többnyire a németek, kivált az északiak a k, t, p hangok helyett, ilyenformán ejtették a régi görögök a hangokat, s azért irták át e betüket ch, th, ph betüket a rómaiak. A szanszkritban s mai indus és örmény nyelvjárásokban az emlitett kemények mellett lágy aspiráták is vannak: gh, dh, bh. (L. Sievers: Phonetik 3. kiad. 151., Mayr Aurél: A lágy aspi ráták, kiejtése a zendben, akad. értek. 1876.

Forrás: Pallas Nagylexikon