Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Asser... ----

Magyar Magyar Német Német
Asser... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Asser

Asserius Menevensiá János, Ingulf, Asker melléknévvel, angolszász történetiró a VIII. sz. végén. Születésére nézve brit volt Scotus Erigena tanítványa s a királyfiak nevelője Nagy Alfréd udvarában; utóbb sherbone-i püspök lett, ahol 910-ben meghalt. Alfréd A. tanácsára alapította az oxfordi tudós társulatot. Alfréd életét is megirta: Historia de rebus gestis Alfredi regis cím alatt. Először Parker adta ki Londonban 1574. Ujabban megjelent a Monum. histor. brit. 1848. (L. Stephen. Diction. of Nation. Biogr. II. 198. I.) Assermann (Vendrei) Ferenc, honvédezredes és hadtörténeti iró, szül. Sepsi-Szent-Györgyön 1821-ben. Az osztrák seregből a honvédekhez lépett át és eleinte Kiss Ernő mellett szolgált. Fokonkint emelkedett, mig Klapka 1849 máj. 25-én reábízta Komárom várának parancsnokságát. A győzelmes ácsi kirohanásnál a II. o. érdemrendet vívta ki magának. A vár feladása után Erdélyben élt, de a honvédség ujjászervezése után ismét szolgálatba lépett mint ezredes és a szegedi kerület parancsnoka. Irodalmi munkássága a szabadságharc több fontos részét világítja meg. Ő tört először lándzsát Görgey mellett (1867) és előadása a pákozdi csata előzményeiről (Budapesti Szemle), hol mint szemtanú beszél, megmagyarázza a magyar ügyet szolgáló császári tiszteknek, különösen Mógának magatartását.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is