Assignata

a francia forradalomban kibocsátott papirpénz. Az A. eredetileg nem volt egyéb mint utalvány az állami, valamint a papságtól és az emigránsoktól elkobzott jószágok eladásából eredményezendő összegek egy részére. Minthogy azonban az akkori zavaros időkben ily nagy birtokokat vagy általában nem, vagy pedig csak a föld értékének jelentékeny csökkentesével lehetett volna eladni, célszerűbbnek látszott azt elhalasztani s addig a kincstárnak A. kibocsátása által jövedelmi forrást nyitni. A nemzetgyülés 1789 dec. 21-én 400 milló livr., egyenkint 10,000 livr. szóló és 5% kamatot hozó A. kibocsátását határozta el. Eredetileg az A.-nak sorsolás utján való törlesztését is tervezték, még pedig 1795-ig a hazafias adók befolyása és másféle rendkivüli jövedelmek által. Forgalmi eszközzé, pénzzé csak 1890 ápr. 16. vált az A., midön kényszerfolyammal látták el és 10002000 livrere szóló jegyeket kezdtek kibocsátani. A nemzetgyülés egynéhány tagja, így Dupont de Nemours belátta e rendszabály veszélyességét és ellenezte azt. Mirabeau ékesszólása azonban győzött. Az időközben 3 százalékra leszállított kamatot szept. 29-én teljesen eltörölték. Ugyanakkor elhatározták egy második 800 millió livres kibocsátását, 1791 jun. 19.-én egy harmadikat, szeptember 29-én egy negyediket stb. Az A. folytonos és mértéktelen szaporítása folytán értékéből napról-napra vesztett, mig egészen értéktelen jeggyé vált. Forgalomban volt 1791 jun. 1-én 912 millió, 1796 szept. 1-én 45,578 millió. Az árfolyam rohamosan sülyedt. Volt ugyanis 100 livre A. árfolyama minden év január havában c 1790-ben 96, 1791-ben 91, 1792-ben 72, 1793-ban 51, 1794-ben 40, 1795-ben 18, 1796-ban 0,46. Az értékében folytonosan nagy mértékben ingadozó papirpénz Franciaország gazdasági, politikai és erkölcsi helyzetére rendkivül káros visszahatást gyakorolt. Mesterséges eszközökkel igyekeztek az értékét vesztett papirpénz árfolyamát emelni. Igy mindenkit, aki az A.-t fizetés fejében el nem fogadta, szigorú büntetéssel sújtották. Megtiltották a nemes ércek kivitelét, megállapították a javak, különösen az élelmi cikkek árát, a napi fogyasztás mérvét, az eladás módozatait, de hiába, mert az árak rohamosan emelkedtek, az ércpénz egészen eltünt a forgalomból. A túlságos papirpénz-kibocsátások az állam egész gazdasági életét feldúlták. A hitel lehetetlenné vált. Pangott a kereskedelem és az ipar. Számtalan család a legnagyobb nyomorba sülyedt. Az A.-t 1796 febr. 19-én, midön egyuttal az assignata-lemezeket ünnepélyesen megsemmisítették, kivonták a forgalomból, de helyükbe mandat territorial (birtok-utalvány) neve alatt egy 1796 márc. 18-án kelt rendelet alapján, újabb papirpénz lépett. Ezt is mértéktelenül bocsátották ki úgy hogy csakhamar az A. sorsára jutott. Árfolyama az első kibocsátás alkalmával 18 százalék volt, augusztusban már csak 1,84 százalék. Végre vissza kellett állítani az ércforgalmat. Midőn a kényszerfolyamot 1797 február havában megszüntették és a közpénztárak a mandat-okat napi árfolyamokon beváltották, az utóbbi a névleges értéknek csak 1/40 százaléka volt, azaz 100 livre mandat-ért csakis egy fél sous-t fizettek ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon