Elő-India északi részében fekvő vidék. É-on Butan, ÉK-en
Tibet, DK-en. Birma, D-en a közigazgatásilag tőle függő Manipur, Kacsar és
Dsintiah, Ny-on pedig Bengália határolja; területe 27,800 km2. A. a
Brahmaputrának siksággá kiszélesedett völgyéből áll, amelyet É-on a Himalája
ágai, D-en kevésbbé magas és különböző részeiben különbözőképen nevezett
hegyláncok, a Garro, Kasszia, Naga hegységek szegélyeznek, ezek legmagasabb
csúcsai 3000 m.-ig emelkednek. A.-ot mintegy 60 folyó öntözi; a nagyobbak É-ról
jönnek; ilyenek a Brahmaputra 3 ága: a Dihong, a tulajdonképeni B. és a Dibong;
egyesülésök pontjáig sok rajtok a sellő: egyesülésök után rendkivül széles
mederben folynak (Gohattinál 1509 m. széles). Az évi középhőmérsék e vidéken
23°; a hidegebb évszaké 16°. A földet bőven öntözik esők; az esős évszak
márc.-tól okt.-ig tart; legsűrűbben esik máj.-tól aug.-ig. Átlag az
esőmennyiség 2 m.; Cserrapundsiban, a Kasszia-hegységben 14 m. A föld gazdagon
terem; főtermékek: a rizs, búza, rozs; kukorica sokkal kevesebb terem;
termesztik még nagyban az indiai mákot, dohányt, cukornádat, pamutcserjét,
beteldiót, indiai fügefát, szagópálmát; a rotang áthatolhatatlan sűrűségeket:
alkot; a tea vadon is. terem, az angolok nagy gonddal művelik. A házi állatok
száma csekély; ellenben az erdők a vadállatoktól hemzsegnek; sok az elefánt, a
rinocerosz, a medve, a leopárd, a bivaly, a sakál; nagy számban vannak a
vizekben a halak, de krokodilus is. A föld kincseit nem bányásszák. A lakosok
száma (1891) 5.416 510 a benszülöttek 3 főtörzsre oszlanak; a thai-k vagy
ahomok ÉNy-on; a mongol-tibetiek a Himalája ágainak völgyeiben és a hinduk a
sikságon. A. ma Bengáliától elválasztott külön tartományt egy biztos
(commissioner) kormányozza; 7 kerületre oszlik: 1. Kamrup (főhelye: Gohatti),
2. Kassziasz (főhelye: Cserrapundsi), 3. Darrang (főhelye: Tezpur), 4. Naogong
(főhelye: Naogong), 5. Lakkimpur (főhelye: Lakkimpur), 6. Szibszagar (főhelye:
Szibszagar), 7. Naga-hegység (főhely e: Szamaguting). Legnépesebb helysége
(Gohatti. Ipara jelentéktelen; csak a szerény belső szükségleteknek dolgozik; a
benszülötteket látja el ruházattal. A kereskedelem a lakosság szegénységénél
fogva lassan emelkedik. Kivitelre kerül: pamut, lakk, nyers selyem,
elefántcsont, tea és bors; bevitelre: só, angol szövött árúk, vas- és
réztárgyak.
A.-ról Kamarupa néven egy III. századbeli felírat tesz
először említést. A brahminok és utánuk Ptolemaios már a II. század elején is
ismerték. Ujkori történelme a XIII. században kezdődik, mikor is az ahomok
vagyis asszamiak elfoglalták és függetlenségöket a delhii mongol császár
ellenében is föntartották. 1815-ben az Aveban székelő birmai fejedelem foglalta
el. 1826-ban Alsó-Asszam. 1838. pedig Felső-Asszam is angol birtokká lett. V.
ö. Bryan Neufville: On the Geogr. and pop. of A. (a Mem. of the Asiat. res.-ben
1828, XVI. köt.) Ritter: Erdkunde. W. Griffith: Journal of travels in A.
(Calcutta 1847). Hermann Schlagintweit, Reisen in Indien und Hochasien (Jena
1869). Hunter, Statist. account of A. (London 1880, 2 köt.).
Forrás: Pallas Nagylexikon