Asszam

Elő-India északi részében fekvő vidék. É-on Butan, ÉK-en Tibet, DK-en. Birma, D-en a közigazgatásilag tőle függő Manipur, Kacsar és Dsintiah, Ny-on pedig Bengália határolja; területe 27,800 km². A. a Brahmaputrának siksággá kiszélesedett völgyéből áll, amelyet É-on a Himalája ágai, D-en kevésbbé magas és különböző részeiben különbözőképen nevezett hegyláncok, a Garro, Kasszia, Naga hegységek szegélyeznek, ezek legmagasabb csúcsai 3000 m.-ig emelkednek. A.-ot mintegy 60 folyó öntözi; a nagyobbak É-ról jönnek; ilyenek a Brahmaputra 3 ága: a Dihong, a tulajdonképeni B. és a Dibong; egyesülésök pontjáig sok rajtok a sellő: egyesülésök után rendkivül széles mederben folynak (Gohattinál 1509 m. széles). Az évi középhőmérsék e vidéken 23°; a hidegebb évszaké 16°. A földet bőven öntözik esők; az esős évszak márc.-tól okt.-ig tart; legsűrűbben esik máj.-tól aug.-ig. Átlag az esőmennyiség 2 m.; Cserrapundsiban, a Kasszia-hegységben 14 m. A föld gazdagon terem; főtermékek: a rizs, búza, rozs; kukorica sokkal kevesebb terem; termesztik még nagyban az indiai mákot, dohányt, cukornádat, pamutcserjét, beteldiót, indiai fügefát, szagópálmát; a rotang áthatolhatatlan sűrűségeket: alkot; a tea vadon is. terem, az angolok nagy gonddal művelik. A házi állatok száma csekély; ellenben az erdők a vadállatoktól hemzsegnek; sok az elefánt, a rinocerosz, a medve, a leopárd, a bivaly, a sakál; nagy számban vannak a vizekben a halak, de krokodilus is. A föld kincseit nem bányásszák. A lakosok száma (1891) 5.416 510 a benszülöttek 3 főtörzsre oszlanak; a thai-k vagy ahomok ÉNy-on; a mongol-tibetiek a Himalája ágainak völgyeiben és a hinduk a sikságon. A. ma Bengáliától elválasztott külön tartományt egy biztos (commissioner) kormányozza; 7 kerületre oszlik: 1. Kamrup (főhelye: Gohatti), 2. Kassziasz (főhelye: Cserrapundsi), 3. Darrang (főhelye: Tezpur), 4. Naogong (főhelye: Naogong), 5. Lakkimpur (főhelye: Lakkimpur), 6. Szibszagar (főhelye: Szibszagar), 7. Naga-hegység (főhely e: Szamaguting). Legnépesebb helysége (Gohatti. Ipara jelentéktelen; csak a szerény belső szükségleteknek dolgozik; a benszülötteket látja el ruházattal. A kereskedelem a lakosság szegénységénél fogva lassan emelkedik. Kivitelre kerül: pamut, lakk, nyers selyem, elefántcsont, tea és bors; bevitelre: só, angol szövött árúk, vas- és réztárgyak.

A.-ról Kamarupa néven egy III. századbeli felírat tesz először említést. A brahminok és utánuk Ptolemaios már a II. század elején is ismerték. Ujkori történelme a XIII. században kezdődik, mikor is az ahomok vagyis asszamiak elfoglalták és függetlenségöket a delhii mongol császár ellenében is föntartották. 1815-ben az Aveban székelő birmai fejedelem foglalta el. 1826-ban Alsó-Asszam. 1838. pedig Felső-Asszam is angol birtokká lett. V. ö. Bryan Neufville: On the Geogr. and pop. of A. (a Mem. of the Asiat. res.-ben 1828, XVI. köt.) Ritter: Erdkunde. W. Griffith: Journal of travels in A. (Calcutta 1847). Hermann Schlagintweit, Reisen in Indien und Hochasien (Jena 1869). Hunter, Statist. account of A. (London 1880, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon