Asturia

(spany. Asturias), Spanyolország egykori tartománya; határai É-on a Biscayai öböl, K-en Santander, D-en Leon és Ny-on Gallóia területe 10,595 km², (1887) 595,420 lak. A. egykor mint fejedelemség két főrészből állott melyek fővárosaik után A. d"Oviedo és A. de Santillana névvel birtak.: Mióta az utóbbi várost (1833) a santanderi kerülethez csatolták, a kerületnk hivatalos neve Oviedo. A. hegyes vidék az asturiai hegység (Sierra de Asturias), a cantabriai hegységnek egy ága vonul rajta végig. Magas csúcsok (köztük a Torre de Ceredo 2678 m.) különösen a keleti vidékeken emelkednek ki, melyek között mély, regényes, jól mivelt völgyek vonulnak, melyeket számos hegyi folyó (Navia, Nalon, Sella, Deva stb.) öntözi s ezek a rendkivül szaggatott partokon ömlenek az Atlanti-óceánba. A part jobbára a tenger felett 100 m: ig emelkedő fensikság, mely meredek s szakadozott sziklákban végződik. Az éghajlat mérsékelt, habár a leghidegebb az egész félszigeten. Termékei: gabona (nem elegendő, bár a hegylejtők és völgyek gondosan vannak művelve), hüvelyes vetemények (különösen bab), répa, gyümölcs (alma, melyből almabor készül), burgonya, gesztenye, dió és mogyoró; a mélyebben fekvő meleg völgyekben szőllő és citrom is terem. A legelők kitünőek s a jó takarmány elősegíti az állattenyésztést, melyet a hegyes vidékeken svájci módon üznek. A.-ban számos és jó, kitartó lovat is tenyésztenek. A halászat nagyon jövedelmező. A hegyekben kitünő márvány, vas, réz, kőszén bőven van, melyeket nagyobbára angol társaságok aknáznak ki. A. kereskedése nem jelentéktelen, azonban, minthogy az ipar még parlagon hever, csak nyers terményeket szállít a külföldre. A tengeri kereskedés nagyobb a szárazföldinél; a parton számos kikötőhely van, azonban nagy, biztos kikötői nincsenek. Az asturiai nép erős, bátor, merész, igazságszerető, munkás és nyugodt kedélyű. Eredetét a gótoktól származtatja s valóban ezeknek az ős lakókkal való egyesüléséből eredt. Az A.-iak, miként a leoniak, baszkok stb. «régi keresztényeknek» (Christianos viejos) nevezik magukat s minden arab vegyüléktől ment tájszólással élnek, mely a mai kasztiliai nyelv anyjának tekinthető. Mivel azonban valamennyien hegyeik közt nem élhetnek meg, a gótok büszke sarjai kenyerüket a külföldön mint kocsisok és szolgák keresik s mint ilyenek nagyon megbízhatók. A. lakossága nagyrészt szétszórt tanyákon s házcsoportokban lakik; iskolák, faluk s templomok gyakran egy napi járásra vannak egymástól s még a kolostorok sem tarthatták fenn magukat a lakosok szegénysége és a talaj terméketlensége miatt. A. a karthagói és római hóditók ellenében is megtartotta függetlenségét. Midőn a Pireneusi félszigetet a mórok ellepték, Pelajo az Ansenai barlang köré gyüjté a félsziget keresztényeit, akiknek élén a mórok minden támadását visszaverte. Pelajo 3. utóda, Froila 761-ben Oviedot alapította. Oviedo királyság magában foglalta A.-n kivül Navarrát, Galiciát és a Dueroig terjedő földet. 913-ban II. Ordono a székhelyt Leon-ba tette át és országa a Leon királyság nevét vette föl. 1388 óta a spanyol trónörökös A. hercegi címét viseli.

Forrás: Pallas Nagylexikon