Aszerbaidsán
(a régiek Atropaténeé-je), Persia északnyugati
határ-tartománya orosz és török örményország, Kurdisztán, Irak-Adsemi, Gilan és
Talids közt, nagyobbára hegyek alkotta természetes határok közt. Területe
körülbelül 104,000 km2. Az egész tartomány 12-1500 m. magas felföld,
amelyet magas hegyek és mély völgyek tesznek egyenlőtlen felületüvé.
Belsejében, egymástól mintegy 100 km.-re emelkednek a legnagyobb magaslatok: a
Szavalan (4752 m.) és a Szahand (3505 m.). A. nyugati részében fekszik az
Urumiah tó. Az egész vidék vulkánikus; a naftaforrások nem gyérek és a
földrengések nagy károkat okoznak. Az éghajlat, bár A. Sziciliával egy
szélességi fok alatt fekszik, a föld magasságánál fogva hűvös és egészséges, a
mélyebb völgyekben azonban a nyár forró és a télen át hóval borított hegyekben
a téli hideg kemény. Kisebb folyókban nincs hiány; a legnagyobbak. az Arasz és
Kizil Uszen határfolyók. A Szalmasz és Urumiah sikjain a növényzet buja, a
sórétegekkel borított helyeken gyérebb, erdők különösen a városok körül vannak;
gabonán kivül a föld különösen gyümölcsöt és kitünő szőllőt terem. A legelőkön
számos marha tenyészik, különösen kitünőek a lovak. ércek bőven vannak; ezüst-,
réz- és vasérceket találtak, de fahiány miatt a bányászat jelentéktelen; a
Tebriz környéki hegyekben fehér márványt törnek. A lakosság, amelyet
7-800,000-re becsülnek, az Arasz mellékén örmény, az Urumiahtól nyugatra kurd,
egyébként turkomán és nagyobbára nomád; persákat csak a nagyobb helységekben
találni. A tartomány 10 kerületre van felosztva; főhelye Tebriz. A.-ból ered az
ottani török nyelvjárás elnevezése az aszeri v. aszerbaidsáni, melynek némi kis
irodalma is van. (V. ö. Monteith-Journal of a tour through A. a Journ. of the
roy. geogr. Soc. 1834. III. és Kiepert Map of A.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|