Aszinartetikus
(gör., egybe nem függő) versek az olyan összetett
periodusok, melyeknek alkotó rendjei nem forrnak össze egységes sorrá, v.
azért, mert az első rend csonka (p, a pentametérben), v. mert a két rend más
ritmusfajhoz tartozik. Főleg az utóbbit értik az A. vers néven. Példa Virágból:
Vedd le soká heverő citerádat, vedd le szögéről (hexam.) S pengesd, hogy élni
tudjalak (jamb.). az ilyen versek közepén tehát az első rend végén
megengedhetők azok a prozodiai szabadságok, melyekkel csak a sor végén szabad
élni. Az A. kompoziciót Archilochos kezdte, a rómaiaknál is követték (Horatius
epódoszai), nálunk csak néhányan ú. m. Virág, Verseghy és Vályi; Berzsenyi nem
használja őket.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|