aszketizmus
Olyan emberi életvitel, melynek lényege a földi élettől való elfordulás, a
teljes lemondás mindenféle élvezetről, az
önsanyargatás. A különböző vallások mint az igazán erkölcsös
életformát hirdették. Példaképül a valláserkölcs alapján a
testi vágyaktól böjttel, nemi önmegtartóztatással, önsanyargatással
szabadulni akaró embert állították, aki ily módon
készül a túlvilági életre. Az aszketizmus a haladó, a világban helyét kereső, alkotni
vágyó ember életszemléletével
összeegyeztethetetlen.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német