Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Aszód... ----

Magyar Magyar Német Német
Aszód... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Aszód

földrajz

Aszód város Pest megyében, az Aszódi kistérségben. Aszód neve az időszakos vízfolyás jelentésű "aszó" főnévből származikA 30-as számú főút mentén, a Gödöllői dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található. Szomszédos települések: Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, Kartal. Területe az őskor óta lakott, amint azt a területén végzett ásatások nyomán feltárt kőkori leletek is bizonyítják. Határában a 13. században monostor épült. A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven. A török hódoltság idején lakatlanná vált, de később újra benépesült. A "Galga mente fővárosát" a Podmaniczky-család birtokai központjává tette. A meginduló fejlődés nyomán Aszód 1761-től mezővárosi címet kapott, 1912-től pedig járási székhellyé vált. A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője. Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója, Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a "Búcsúzás" című versét. Aszódi diákemlékeiről az "Úti emlékek"-ben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a pest - eperjesi postakocsin átutazott a helységen. Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár és több bank is volt a településen. A II. világháborút követően elvesztette városi rangját, amelyet 1990-ben kapott vissza.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is